Vajon a kormány megszerezheti-e „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK” jelmondat szerzői jogait?

A Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződés kimutatását áttekintve akadt meg a szemem a „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK” jelmondat területi korlátozás nélküli, minden ismert felhasználási módra vonatkozó, nem kizárólagos felhasználási joga átengedése tárgyban megkötött szerződéseken. Egyfelől furcsa volt az ingyenes szerződéseket látni a több millió forintos többi szerződés között árválkodva. Másfelől kíváncsivá tett, vajon mit tartalmazhatnak a szerződések?

A Miniszterelnöki Kabinetiroda az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben rögzített eljárás keretei között, a napokban eleget egy közérdekű adatigénylésnek, így került nyilvánosságra a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Parlamenti Képviselőcsoportjával és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetséggel, 2015.11.30-án megkötött szerződések tényleges tartalma.


A szerződések – érdemi részüket tekintve – azonosnak tekinthetőek, így szerzői jogi górcső alá a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség között létrejött szerződést vettem. A szerződés preambuluma szerint a Miniszterelnökség 2013. február 20. napján vállalkozási keretszerződést kötött a LOUNGE DESIGN Korlátolt Felelősségű Társasággal a Miniszterelnökség 2013-2014. évi kommunikációs feladatainak ellátása tárgyában. „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK” jelmondat ezen szerződés alapján, a Miniszterelnökségtől történő jogutódlással került a Miniszterelnöki Kabinetiroda jogkezelésébe.


A felhasználási szerződés szövege később úgy folytatódik, hogy a Felek megállapodtak abban, hogy Jogosult (itt: Miniszterelnöki Kabinetiroda) a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szjt.) 46. § (1) bekezdése alapján „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK” jelmondat (a továbbiakban: Szerzői mű) területi korlátozás nélküli, minden ismert felhasználási módra vonatkozó, nem kizárólagos felhasználási jogot enged Engedélyes (itt: Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) számára.

A kérdés, ami talán a szerzői jogot nem feltétlenül ismerő emberekben már eddig is megfogalmazódott a címben feltett kérdés kapcsán, vagyis, hogy joga van-e bárkinek „kisajátítani” azt a szóösszetételt, hogy „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK”, ezen a ponton a szerzői jog talaján is kérdéssé válik. A szerzői jog alaptétele ugyanis, hogy szerzői műnek csak egyéni, eredeti jellegű szellemi alkotás tekinthető, mint az a jól ismert Szjt 1. § (3) bekezdés alapján egyértelmű. A jelmondatok szerzői jogi megítélése éppen ezért kettős: egy rövid frappáns jelmondat ugyanis valóban állhat szerzői jogi védelem alatt, de csakis annak egyéni, eredeti jellege miatt.

A Szerzői Jogi Szakértő Testület (SZJSZT) által, plakátterv- reklámgrafika-átvétel címmel megtárgyalt, SZJSZT – 14/11 számú szakértő véleménye szerint, az akkor vizsgált ügyben, a plakáton szereplő – „bármikor megengedheted magadnak” – jelmondat attól válik szerzői alkotás részévé, hogy meghatározott képpel, a vízcsappal társítva, egyéni eredeti módon fejezi ki a célzott mondanivalót. „A „megengedheted magadnak” szókapcsolat a képi megjelenéssel kettős értelmet nyer; utal arra, hogy a csapot kinyitva bármikor megengedheted a vizet, továbbá a vízfogyasztást bármikor megengedheted magadnak, mert „ingyen” van.” Az eljáró tanács szükségesnek tartotta kiemelni, hogy a szerzői jogi védelem, nem önmagában a szlogent, vagy a nyitott vízcsapot ábrázoló képet, hanem a kettő társítása által, a tartalom gondolati kifejezését illeti meg.

Furcsa módon azonban az általam vizsgált szerződés egyetlen pontja sem tér ki a jelmondat egyéni, eredeti megjelenési formájára, annak grafikai elemeire, mint ahogy egyébként a sajtóban megjelent képek, interjúk és szövegek alapján valóban meglehetősen széles körben és változtó megjelenési formában használja a Miniszterelnökség, illetve utóbb a Miniszterelnöki Kabinetiroda azt. Mindezek tehát arra engednek következtetni, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK”, mint szóösszetételre, egyfajta jelmondatra próbál szerzői jogot vindikálni, a véleményem szerint ebben a formában minden jogalap nélkül, ugyanis szerzői műről sem beszélhetünk, mivel a jelmondatnak nincs egyéni, eredeti jellege.

A probléma azonban más megvilágításban még érdekesebb kérdést vet fel. Ha ugyanis a jogosultnak, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetirodának mégis igaza lenne, és – a véleményem szerint abszurd módon – mégis jogot formálhatna a fenti szóösszetétel kizárólagos felhasználására, akkor a nyilvánvaló gyakorlati problémákon túl egy másik, talán még kellemetlenebb kérdéssel kell szembesülni.

A szerzői jogi törvény 2003. évi első módosítása óta, az INFOSOC irányelv nyomán, az 1. § (5) bekezdésben kizárja a szerzői jogi védelemből a sajtótermékek közleményeinek alapjául szolgáló tényeket vagy napi híreket. Ez első látásra irrelevánsnak tűnik, pedig korántsem az. Nem kell ugyanis a kizárás érvényesüléséhez de facto sajtótermékké válni (bár itt az is megtörténik). A Szerzői Jogi Törvény Magyarázata szerint ugyanis az információ, a puszta hír önmagában nem szerzői mű. Ezen jogdogmatkai elv a gyakorlatba is átültetődött a SZJSZT-nek a Cikkek másolatainak engedély nélküli többszörözése és terjesztése megjelölésű, SZJSZT 19/2003 számú szakértő véleménye kapcsán. A testület kimondta ugyanis, hogy a szerzői jog egyik alapelve az, hogy nem védi a puszta információt.

„A tények, adatok megismerésére és közlésére senkinek sincs kizárólagos joga.”



A szakértő véleményben külön is megemlítik a Berni Uniós Egyezmény felülvizsgálatára összehívott 1967. évi stockholmi diplomáciai értekezlet Az I. sz. Főbizottság jegyzőkönyvének a 146. pontját (a SZJSZT szakértő véleményt egyébként Vékás Gusztáv, id. Ficsor Mihály és Kiss Zoltán készítették), amely így szól: „Az Egyezmény nem védi a napi hírekre és a különféle tényekre vonatkozó puszta információt, mert az ilyen anyagban nincsenek jelen azok a tulajdonságok, amelyek szükségesek egy mű létrejöttéhez.”

Mindebből pedig az a szükségszerű következtetés vonható le, hogy egyéni, eredeti jellege az információnak ezen a szinten csak akkor lehetne, ha a szöveg teljes egészében az alkotó elme szüleménye lenne, távolságot tartva a rideg, de informatív tények és a hírek világától. Vagyis, amennyiben a „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK” jelmondat tényszerű alap hiányában az alkotó elme fikciós szüleménye volna és annak egyébként egyéni, eredeti megjelenési formája lenne, akkor lehetne – talán – igen a címben feltett kérdésre a válasz. Ezek hiányában azonban biztos, hogy nem.

2 thoughts on “Vajon a kormány megszerezheti-e „A MAGYAR REFORMOK MŰKÖDNEK” jelmondat szerzői jogait?”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük