Hírmorzsák #6.1

Véleménynyilvánítás kontra szerzői jog – francia módra. Hang a gépben: „work made for hire” és szoftverek. Kiegészítő díjazás az előadóknak. Dal+Szerző 2015/4. szám. Workshop a geo-blokkolásról Brüsszelben. És egy grátisz… – Hírmorzsák #6.1.

Véleménynyilvánítás kontra szerzői jog – francia módra – Brad Spitz érdekes elemzés keretében mutatta be a francia Kasszációs Bíróság 2015. májusi ítéletét, amely a véleménynyilvánítás kontra szerzői jog témakörben – a francia szerzői jogászok nagy meglepetésére – az előbbinek szavazott bizalmat. Bár Spitz nem említi, a jogeset erőteljesen hasonlít a Prince v. Cariou ügyre az Egyesült Államokból, ahol ugyancsak az engedély nélküli felhasználást végző személy tűnik győztesnek.

Hang a gépben: „work made for hire” és szoftverek – A Kluwer Copyright Blog másik jogesetelemzése egy rendkívül fontos témakörről, a munkaviszonyban létrehozott művekről szól. Egész pontosan az ún. „work made for hire” (ami nem 100 százalékban egyezik meg a magyar szerzői jogból ismertekkel). A jogeset tömör összefoglalása a következők szerint hangzik:

„Recordings used by defendants Activision Blizzard, Inc., and Blizzard Entertainment, Inc. (collectively, Blizzard) of a former employee’s voice for a character in a video game constituted a “work made for hire” under the Copyright Act, according to the U.S. Court of Appeals in San Francisco (Lewis v. Activision Blizzard, Inc., December 18, 2015, per curiam). Thus, a decision by the federal district court in Oakland was affirmed. Also affirmed was the district court’s ruling that the Copyright Act preempted Lewis’ state law claims for the alleged commercial misappropriation of her voice and quantum meruit.”

Kiegészítő díjazás az előadóknak – Az Előadóművészi Jogvédő Iroda sajtóközleménye, miszerint az 1963-1964-ben kiadott hangfelvételek előadói kiegészítő díjazásra lesznek jogosultak, amennyiben a felvétel elkészítésekor egyösszegű díjazásban részesültek, bejárta a magyar hírportálokat az elmúlt napokban. A hír egyébként a gyakorlati megvalósulása annak a jogszabályváltozásnak, amelyet az EU védelmi idő irányelvvel kapcsolatos módosítása indukált. A védelmi idő ugyanis néhány éve 50-ről 70-re emelkedett az előadóművészek és a hangfelvétel-előállítók esetén is. Előbbiek speciális védelme azonban indokolt, mivel számos session zenész életében csak egyszer kapott pénz azért a játékért, amelyből a kiadók egyébként alkalmasint komoly bevételekre tehettek szert.


Dal+Szerző 2015/4. szám – A karácsonyi leállást követően kaptam kézhez az Artisjus negyedéves zenei magazinjának a legújabb számát. Mint mindig, ezúttal is csupa érdekesség olvasható a magazinban: a rövid híreken, hanglemezmustrán, karácsonyi kedvenceken, előadói profilokon, játszási listákon kívül olvashatunk a magyar táncházmozgalomról, a Cimbalomduoról, az előretörő női alkotókról, a 100 éves Csárdáskirálynőről (KERO narrációjával), a Kodály-módszerről, az Artisjus új jogdíj felosztási kalkulátoráról, egy könnyűzenei kutatási programról, amelyeket egy Ben Mandelson interjú és egy Szijj Ferenc vers egészít ki.
Workshop a geo-blokkolásról Brüsszelben – Én sajnos nem tudok ott lenni, de ha esetleg valakit érdekel a rendezvény, amely a Bizottság által is tervbe vett határokon átívelő szolgáltatásnyújtás kötelezettségét (a geo-blokkolás tilalmát) járja körbe, jelentkezzen az eseményre. Sajnos fizetős… Ha esetleg utána podcast vagy YouTube videó születik, majd megosztom.

És egy grátisz… – Beperelték a Spotify-t az Egyesült Államokban a zeneszerzők díjazásának elmaradása miatt. Egészen pontosan David Lowery a következőkkel vádolja a Spotify-t, és az alábbi összeget reméli a pertől:

„It contends that the company makes many songs available on its service without properly securing – or paying for – “mechanical rights,” which date back to the era of piano rolls but are still a major kind of music copyright. (…) In his suit, filed in United States District Court in Los Angeles, Mr. Lowery applied for class-action status, arguing that Spotify has failed to handle the mechanical licensing for a huge but unspecified number of songs by many songwriters. Citing statutory damages for copyright infringement, which range from $750 to $30,000 — or $150,000 for each instance of willful infringement — Mr. Lowery’s suit says that Spotify could be liable for up to $150 million.”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük