Renitens multik

Az ősz egyik legnagyobb botrányát a Volkswagen szolgáltatta, kiderült ugyanis, hogy manipulálták a szoftvert, amely a dízel autók káros-anyag kibocsátását méri. A német autógyártó óriás bűne azonban „eltörpülni” látszik a Ford, a Toyota, a Nissan, a Mazda, a Volvo, illetve a Microsoft és a Gillette vétke mellett.

A gyáróriások és a kakukktojás Microsoft és Gillette (!) csak néhány kiragadott példa azok közül a cégek közül, akik fennakadtak a „kövesd a pénzt” elnevezésű akció szűrőjén, amelyben a legnagyobb szórakoztató-ipari vállalatok próbálták meg a hatóságok közreműködésével felgöngyölíteni az illegális tartalmakat megosztó oldalak támogatóit.

De mégis miként jelenhetnek meg fájlcserélő oldalakon olyan mamutcégek, amelyek fő termékei messze kerülik az internetet? A válasz e honlapok hatalmas célközönségében keresendő. A milliós felhasználói tömeg pedig potenciális vásárló, és ezt a hirdetéseket elhelyező vállalkozások is tudják.

A szentpétervári Cinema Expo-n tett bejelentés szerint a hirdetők évente 70 millió dollárt sem sajnálnak elkölteni az engedély nélküli oldalakon, miközben a világ felé átláthatóságot és minőséget próbálnak közvetíteni. Az illetékes orosz minisztérium nem csak az érintett cégekről készített listát, hanem így kíván cselekedni azokkal a tiltott oldalakkal kapcsolatban is, amelyeknek törvényes úton nem lehetne pénzt juttatni a reklámok elhelyezéséért cserébe.

A fájlcseréléssel szembeni harc érzékelhetően elemelkedett az egyszerű felhasználók elleni egyenkénti fellépéstől, és figyelmét inkább a probléma forrásai – köztük a közvetítők és a működés anyagi fedezetét biztosítók – felé fordította. A hadakozás eszköztárában pedig nem csak a jogsértő tartalmakat hozzáférhetővé tevő oldalak blokkolása és elérhetetlenné tétele, hanem az anyagi forrásaik elapasztása is szerepel. Ez már-már hasonlít a világpolitika eszköztárában alkalmazott gazdasági szankciókhoz, hiszen nem másról van szó, mint a hirdetések elhelyezéséért kapott pénzek kifizetésének felfüggesztése, vagyis a számlák „befagyasztása”. Hasonló ötlet szerepelt már mind a PIPA, mind a SOPA tervezetekben, ahol lehetővé tették volna a jogosultaknak, hogy kérjék az online pénzügyi tranzakciós szolgáltatóktól, illetve az online reklámcégektől, hogy függesszék fel a jogsértő weboldalaknak nyújtott szolgáltatásaikat. Ugyan a tervezetekből végül nem lett semmi, a pénzügyi szolgáltatók „megszorongatása” célra vezető ötletnek tűnik. Olyannyira, hogy Amerikában, Nagy-Britanniában és most már Franciaországban is egyre több önkéntes megállapodás születik arról, hogy a pénzügyi szolgáltatók elzárják a pénzhez való hozzáférést a „fekete listára tett” weblapok üzemeltetői elől. Ez igazán célravezető lehet, hiszen a weboldalak időleges blokkolása csak tüneti kezelésre elég, a hirdetőkkel szembeni fellépés nem éri el a kívánt hatást, hiszen egy eltiltott hirdető helyére három másik lép be.

Érdekes paradoxon, hogy a legutóbbi akciót Oroszországban hajtották végre, amely ország egyébként a különféle illegális oldalak „Tortugája”. Éppen ezért kérdés, hogy mennyire irányult ez a manőver a kalózok és a kalózoldalak és mennyiben a nyugati és japán cégek ellen? Ha ez áll a háttérben, akkor példaként tárul elénk az a folyamat, ahogy a nagyhatalmi kötélhúzás a mindennapok egészen különös szegmenseit is elérheti, hiszen nem csak a direkt szankciókkal, hanem ilyen módon is veszteséget lehet okozni a rivális hatalmak gazdasági szereplőinek, akik így kiszorulhatnak egy tekintélyes hirdetési piacról.
Hír forrása: Torrentfreak 

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük