A Microsoft szerződésének a 7. pontja – melynek egyébként „A szolgáltatások és a szoftverek frissítése és a jelen Feltételek módosítása” nevet adta – rögzíti ugyanis, hogy a Microsoft fenntartja a jogot, hogy a rendszer frissítésekor fellépjen a hamisított játékok játszása ellen is.

A Microsoft a jelenlegi üzletpolitikája szerint egyébként kötelezi a felhasználókat a frissítések telepítésére, amiből már probléma is származott egyes frissítések telepítése kapcsán. Mindez ugyanis már nem opcionális, hiszen a frissítések megtagadásával a terméktámogatástól és a biztonsági frissítésektől is elesik a felhasználó, márpedig értelemszerűen a jogkövető magatartás élménye mellett szerintem épp ezért használ egy felhasználó inkább jogtiszta, semmint feltört operációs rendszert.

Talán épp ezért furcsa számomra a Microsoft üzenete. Egyrészt érthető lenne a fellépésük például a globális informatikai biztonság elősegítése tekintetében. Közismert, hogy a stílszerűen egy hekker életéről szóló számítógépes videójáték, a Watch Dogs feltört verziója például „bitcoin-bányász” kártevőt tartalmazott. Ezzel pedig a nagyon is valós hekker-banda egyrészt a játékos számítógépét használta pénzszerzésre, másrészt a kibányászott bitcoin is leginkább a szürke-kereskedelmet fogja élénkíteni.

Az egyébként magyar nyelven meglehetősen zavarosra sikerült szabályozással úgy tűnik a számomra, hogy a Microsoft az ilyen alkalmazások blokkolását megkerülhetetlenné kívánja majd tenni, illetve egyetlen lehetséges esete lesz a megkerülésnek; de akkor a terméktámogatás és a biztonsági frissítések megtagadásának lehetőségével büntetné az egyébként jogsértőnek csak vélt felhasználót.

Pedig mindez egyrészt arra ösztönözheti a felhasználókat, hogy aki feltört játékokkal játszik, az használjon inkább feltört Windows-t (ez persze lehet, hogy most is így van, nem ismerek ilyen tartalmú statisztikai elemzést), mert ebben az esetben terméktámogatást és biztonsági frissítést a jogtiszta szoftverhez sem fog kapni. Másrészt a biztonsági frissítések megtagadásával épp a globális fertőzésveszélyt segíti elő akaratlanul is az óriásvállalat.

Ráadásul nem világos az sem, hogy milyen hatékonyságú algoritmussal és hogyan fogja eldönteni a Microsoft, hogy egy adott játék jogsértő-e, illetve, ha úgy tetszik hamis-e vagy sem. Kicsit visszás is belegondolni abba, hogy amíg egy jogvitában évekig elhúzódhat egy szellemi tulajdonnal összefüggő peres eljárás, addig a Microsoft algoritmusa erről a másodperc tört része alatt fog dönteni, a fellebbezés azonban úgy tűnik, hogy így sem lesz egyszerűbb.

Vannak azonban olyan felvetések is, hogy ilyen rendszert nem is lehet hatékonyan kialakítani. Számos játékkiadó ugyanis lehetővé teszi a jogszerű felhasználás keretei között is a játékai átalakítását, amit szép magyarsággal „moddolásnak” nevezett el a játékostársadalom. Ezen alkalmazások futtatása során a Microsoft algoritmusa esetleg olyan jelzéseket is kaphat, ami miatt a jogszerű felhasználást is megakadályozhatja (ami egyben pont a DRM-rendszerek Achilles-sarka), de ez egyelőre pusztán csak spekuláció, hiszen nincsenek még tapasztalatok az eljárással kapcsolatban.

Úgy tűnik számomra, hogy a relatíve olcsó beszerzési alternatíva és az online tartalomvásárlás tömegessé válásával  ismét erőre kaphat a szellemi tulajdon hatékonyabb védelmét sürgetők tábora, hiszen egyre több érv szól majd a legális felhasználás mellett (elérhető árú, reklámért cserében ingyenes szolgáltatások, globális és egyéni hálózatbiztonság és adatvédelem).

Valahogy úgy tudnám mindezt elképzelni, mint ami az elmúlt pár évben jellemzővé vált a BKV szolgáltatásokat igénybe vevők körében. Ma már a tapasztalataim szerint nincs ugyanis olyan BKV ellenőrzés, ahol ne mordulna fel legalább egyvalaki a „leugrálók” vagy épp a bírságba beletörődők láttán, hogy ha ő kifizette a szolgáltatás árát, akkor bizony fizesse ki más is. Szerintem egyébként van is ebben valami igazság.