A digitális egységes piac és szerzői jog
Bár jó két hete a tervezet draft verziója kiszivárgott az interneten, jobb szeretek csak hivatalos, végső verziókkal foglalkozni. (A végeredmény tükrében nem is tettem rosszul.) Megérkezett az anyag. Az ígéreteknek megfelelően 2015. május 6-án az Európai Bizottság hatáskörrel rendelkező biztosai, Andrus Ansip és Günther Oettinger és csapataik nyilvánosságra hozták az uniós „digitális egységes piac” megteremtésére vonatkozó elképzeléseiket, köztük a szerzői jogot is érintő ötleteikkel.
Az alábbiakban kizárólag a tervezet szerzői joggal kapcsolatos elemeire kívánok fókuszálni, megjegyezve ugyanakkor, hogy a digitális egységes piac ennél sokkal több elképzelésre épül. Elég annyit mondani, hogy a dokumentum szerint 415 milliárd euróval növelheti meg az EU tagországok GDP-jét az új irányvonal.
A közzétett dokumentum több helyen is közvetlenül kapcsolódik szerzői jogi kérdésekhez. Ezek egyikeként a Bizottság – 2015 és 2016 során (e téren a dokumentum ellentétes információkat tartalmaz) – lépéseket kíván tenni a „geoblocking” gyakorlatával, vagyis a digitális tartalmakhoz való hozzáférés földrajzi alapokon történő korlátozásával szemben. Ahogy a Bizottság jelezte:
„Geo-blocking is one of several tools used by companies to segment markets along national borders (territorial restrictions). By limiting consumer opportunities and choice, geo-blocking is a significant cause of consumer dissatisfaction and of fragmentation of the Internal Market.” (p. 6.)
A földrajzi alapokon nyugvó diszkrimináció ráadásul nem csak az egyes szolgáltatásokhoz (weboldalakhoz) való hozzáférést akadályozza meg, de lehetőséget teremt az eltérő árazás alkalmazására is. A Bizottság ezért a következőket javasolja:
„The Commission will make legislative proposals in the first half of 2016 to end unjustified geo-blocking. Action could include targeted change to the e-Commerce framework and the framework set out by Article 20 of the Services Directive.” (p. 6.)
A fentiek értelemszerűen a szerzői jog által védett tartalmakhoz való hozzáférés vonatkozásában is közvetlen relevanciával bírhat.
A 2.4. alfejezet kifejezetten a szerzői jogra fókuszál. Több fontos részkérdés is említésre került a dokumentumban, melyek egy része ráadásul a kiszivárgott tervezetben nem is szerepelt. Így egyrészt – részben az iménti geoblocking vonulatot követve – a Bizottság elkövtelezett amellett, hogy a jogszerűen használt szolgáltatásokat a végfelhasználók határokon átívelő jelleggel vehessék igénybe (ez a „portability” gondolata):
„Barriers to cross-border access to copyright-protected content services and their portability are still common, particularly for audiovisual programmes.” (p. 7.)
Ennek jelenleg a szerzői jog területi jellege, és a határokon átívelő jogosításokkal kapcsolatos problémák a legfontosabb akadályai. Más szóval a Bizottság e korlátok esetleges lebontására is rászánhatja magát. Az első eset elég nagy falatnak tűnik, a másik ötlet viszont a nemrég elfogadott, a zeneiparra fókuszáló KJK-irányelv fényében nagyobb realitást tükröz.
A Bizottság ugyancsak nyitott az adatbányászat megkönnyítésére, amellyel a tudományos kutatásokat lehetne erősíteni. Hasonlóképp kifejezésre került, hogy a kereskedelmi mennyiségben megvalósított szerzői jogsértések megakadályozása céljából felül kell vizsgálni a jogérvényesítési irányelvet, külön figyelmet szentelve a közvetítő szolgáltatók szerepének. (Az interneten elkövetett jogsértések vonatkozásában a szerzői jog külön említésre került később, a 3.3.2. alpontban.) Végül – a kiszivárgott anyaghoz képest teljes újdonságként – a Bizottság a Műhold-irányelv felülvizsgálatát is megcélozza. Összességében ezeket tervezi a Bizottság:
„The Commission will make legislative proposals before the end of 2015 to reduce the differences between national copyright regimes and allow for wider online access to works by users across the EU, including through further harmonisation measures. The proposals will include: (i) portability of legally acquired content, (ii) ensuring cross-border access to legally purchased online services while respecting the value of rights in the audiovisual sector, (iii) greater legal certainty for the cross-border use of content for specific purposes (e.g. research, education, text and data mining, etc.) through harmonised exceptions,(iv) clarifying the rules on the activities of intermediaries in relation to copyright-protected content and, in 2016, (v) modernising enforcement of intellectual property rights, focusing on commercial-scale infringements (the ‘follow the money’ approach) as well as its cross-border applicability.” (p. 8.)
Mindent egybe vetve én a fentieket úgy jellemezném, mint egy elszalasztott lehetőséget. A felvázolt változtatások relevánsak, de nem jelentenek érdemi megoldást a digitális piac kihívásaira. A geo-blocking és az AV-szektor piacának az egységesítése fontos kérdés, de például az adatbányászat csak egy apró falatka a tudományos kutatással/oktatással kapcsolatos kérdéseknek. A korlátozások és kivételek kérdéséről nem is beszélve, amelyekről gyakorlatilag hallgat a dokumentum. Ennél sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy komolyan reformról beszéljünk. Ebben tehát tökéletesen egyetértek Eleonora Rosatival, aki hasonló véleményt formált az IPKat blogon. (Én fel se vetettem, de Rosati külön említést tesz a digitális jogkimerülés kérdéséről.) A Kluwer Copyright Blog szerzője sincs elájulva a tervezettől. Ahogy mondja:
„The Commission’s recent communication is quite instructive, but certainly does not announce the apocalypse that was predicted.”
Most várnunk kell még majdnem fél évet: Oettinger 2015. októberében fogja közzétenni a szerzői jog reformjával kapcsolatos csomagját. Egyelőre nem sok bizakodással tekintek ez elé, de csodák még lehetnek. (És ne feledjük: mindeközben a Parlament is dolgozik, a Reda-jelentésről júniusban és júliusban várható szavazás az EP bizottságai és plenáris ülése előtt.)
A digitális egységes piac fenti elképzeléseihez, és a 20 oldalas, mondhatni „vezetői összefoglalóhoz” egy 100 oldalnál hosszabb munkaanyag is társul. Igazi rajongóknak ezt az anyagot is érdemes átrágni.