Előzetes döntéshozatali eljárás az elektronikus haszonkölcsönzés és a jogkimerülés tárgyában
Ez aztán tényleg breaking! Eleonora Rosati az IPKat blogon számolt be arról, hogy a Hágai Elsőfokú Bíróság előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett e-könyvek online haszonkölcsönzése tárgyában.
Az IPKat által közzétett nem hivatalos fordítás szerint a kérdések a következők:
„1. Should Articles 1(1), 2(1b) and 6(1) of Directive 2006/115 be interpreted in such a way, that ‘Lending’ should also encompass: making available to the public – through a publicly accessible institution for use without direct or indirect commercial or economic advantage – copyright-protected novels, short stories, bibliographies, travelogues, children’s books and children’s literature
– through the placement of a copy in digital form (reproduction A) on the server of the institution and enabling that a copy can reproduce that copy on his own computer (reproduction B);
– where this copy (reproduction B) is not usable anymore after a limited time;
– where other users can not download the copy (reproduction A) during that limited time.
2. If so, is it required for the use of the public library exception, that the work has entered into circulation through a first sale (…) of that copy in the Union by the rightholder or with his consent?
3. If the answer to Question 2 is in the affirmative is it relevant whether Reproduction A was obtained from a legal source?
4. If the answer to Question 2 is in the affirmative, is obtaining an ebook through a library download so that the rental is for an indefinite period, akin to a sale so that the right of distribution is exhausted?”
Az ügyben az első kérdés alapján arra kell választ adnia az EUB-nak, hogy a Bérlet-irányelv haszonkölcsönzésre vonatkozó passzusaiba beilleszthető-e az e-könyvek könyvtári szerverekről lehívásra történő nyilvánosság számára hozzáférhetővé tétele úgy, hogy a „mester-példányról” további másolatokat lehessen készíteni (az 1. pont első francia bekezdéses részében szerintem az angol fordítás elírást tartalmaz, a „that a copy can reproduce that copy” kitétel elég értelmetlen, az első „copy” inkább az intézményre akart utalni), amely másolat csak határozott időre használható, viszont az esetleg le is tölthető a könyvtár egyéb használói által. A második kérdéssel az elsőre adott pozitív válasz alapján az iránt érdeklődik a holland fórum, hogy a haszonkölcsönzéshez az adott e-könyvek példányait jogszerűen „első értékesítéssel” kell-e forgalomba hozni? (Vagyis a kérdés az, hogy e-könyveket „el kell-e adni” ahhoz, hogy haszonkölcsön tárgyává váljanak, vagy elég, ha – ahogy az a gyakorlatban egyébként hivatalosan működik – felhasználási szerződés keretében kölcsönbe adják azokat a kiadók a könyvtáraknak.) Amennyiben a válasz erre a kérdésre ismét pozitív (a hágai bíróság szerint nemleges választ kellene adni), akkor erre az esetre még két részkérdést kellene megválaszolni: releváns-e a forrás jogszerűsége; illetve amennyiben a kiadó eredetileg határozatlan időre kölcsönözte a könyvtárnak a műpéldányt, akkor ez értelmezhető-e – kimondatlanul is a UsedSoft döntés tükrében – akként, hogy a kiadó nem is kölcsönzést, hanem terjesztést valósított meg, s következésképp az e-könyv felett a terjesztés joga kimerült?A fenti kérdések a kiadók jelenlegi e-könyves piaci gyakorlatát kérdőjelezik meg. Szerintem a válaszok azonban viszonylag egyértelműek lesznek. Egyrészt a negyedik és az első kérdés szorosan összefügg (a negyedik kérdést ráadásul nem a második kérdés kimenetelétől függően kellene megválaszolni, sőt még inkább elsőként kellene sort keríteni rá). Elképzelhetőnek tartom, hogy az EUB követi a UsedSoft döntést, és azt mondja, hogy amennyiben a kiadó határozatlan időre ad egy példányt a könyvtárnak, megfelelő díjazás ellenében, akkor a kölcsönzés átfordul terjesztéssé. A tények függvénye, hogy ez megállja-e a helyét, így például attól is függhet, hogy azt a bizonyos díjazást miként állapították meg a felek. Ha csekély összeg havi megfizetéséről van szó, akkor esélytelen a próbálkozás. Ha egy összegben fizetett a könyvtár, akkor rendben lehet a „transzformáció”. A piaci realitások szerintem nem ez utóbbi irányt erősítik. Ha ezzel a kérdéssel megvagyunk, az első kérdésre akkor is nemleges választ kell adni. Hiába a „mesterpéldány”, a jelenlegi uniós szerzői jogi szabályok tükrében a könyvtár haszonkölcsönzési célokra nem többszörözhet újabb példányokat az eredeti műről. Vannak a könyvtárnak lehetőségei a másolat készítésére, például archiválás céljából, vagy hogy a műpéldányt a könyvtár dedikált termináljain (a könyvtári számítógépeken) kivetíthessék. Ezekről a példányokról azonban nem szabad másodpéldányt készítenie a felhasználónak. Ha ez így lenne, akkor a könyvtár jogot sért. A második kérdésre szerintem nemleges lesz a válasz, a haszonkölcsönzésnek nem előfeltétele az első értékesítés, haszonkölcsönbe adni kölcsönbe adott példányt is lehet (amennyiben a szerződés ezt engedi). Így azonban a harmadik kérdésre szerintem nem kell választ adnia az EUB-nak (amúgy meglátásom szerint az ACI Adam döntés tükrében nemlegesen kellene reagálnia rá).
Nagyon kíváncsi leszek, hogy mi lesz a végeredmény, de figyelemre méltó eset, az biztos.