A Microsoft ikonikus operációs rendszerei az utóbbi 14 évben igencsak vegyes megítélésben részesültek. A 2001-ben megjelent Windows XP sikereit 2007-ben a Windows Vista kudarca követte, majd a ma is népszerű, 2009-ben kiadott Windows 7-et a több sebből vérző Windows 8 váltotta fel 2012-ben, amit a 2013-ban elérhetővé tett 8.1-es verziószámú frissítés sem tudott orvosolni. Ha a redmondi óriás tartja a sormintát, akkor a nyárra beharangozott Windows 10 érkezését megalapozott érdeklődéssel várhatják a felhasználók, és március 18-ától a szerzői jog iránt érdeklődők is.

Terry Myerson, a Microsoft operációs rendszerekért felelős aligazgatója a Kínában (pontosabban Shenzhen-ben) megrendezésre került WinHEC konferencián azt nyilatkozta, hogy az ottani Windows-felhasználók nem csupán a jogtiszta operációs rendszereket tudják majd Windows 10-re frissíteni – erről már korábban is tudtunk –, hanem a jogsértőket is.

Azt ugyan nem tudni, hogy eleve ez volt-e a stratégia, de órákkal később megerősítésre került – még a Microsoft hazai képviselete által is –, hogy nem csupán a kínai illetőségű, hanem minden felhasználó lecserélheti majd a jogsértő operációs rendszerét az újabbra, sőt, a frissítésekből is részesülhet majd.

Bizonyos szempontból a Microsoft kényszerúton jár, hiszen érdemben sohasem volt képes – vagy a rossz PR-ja miatt nem akart – polgári peres úton fellépni saját felhasználói ellen (a büntetőeljárás más tészta), és az Apple illetve Linux operációs rendszerek egyre nagyobb szeletet hasítanak ki az egyébként is szűkülő piacból.

Az sem került végül tisztázásra, hogy az ingyenes váltás lehetősége korlátlan ideig áll-e a felhasználók rendelkezésére, vagy – és talán ez a valószínűbb – a jogszerű műpéldányokhoz hasonlóan csak az új szoftver megjelenésétől számított egy évig.

Ha az események sorát ezen a ponton lezárjuk, és nem tekintjük a ma reggeli fejleményeket, akkor kimondhatjuk, hogy egy ilyen üzleti stratégiaváltás szerzői jogi szempontból is igen érdekes lenne, hiszen a Microsoft részéről a szerzői jogi jogsértések elleni küzdelem új, és remélhetőleg effektív eszközeként  lenne értékelhető. Bár 8-10 évvel ezelőtt rosszabb volt a helyzet – a laptopokra előre telepített operációs rendszerek kis részben „fehérítették” az állományt –, Magyarországon mind a mai napig valószínűleg jelentős a jogsértően telepített és futtatott, többnyire Windows operációs rendszerek száma.

Ettől függetlenül fontos kiemelni, hogy még a tegnapi állapotok alapján is a Microsoft ezen lépése a frissíthető (a Windows 7-es és 8-as számú verzióit), és az azokat megelőző verziókat önmagában nem tette volna „jogtisztává”, amíg maga a frissítés nem történik meg azok futtatása, tárolása vagy többszörözése önmagában szerzői jogsértést eredményez, amely nem csupán polgári peres eljárás, hanem büntetőeljárás megindítását is maga után vonhatja.

A fentiek egészen ma reggelig voltak helytállóak, ám a Microsoft hátrált egy (vagy két) lépést a frissítéssel kapcsolatban. Eszerint a jogsértő szoftvert használók ugyan frissíthetik majd kompatibilis rendszerüket Windows 10-re, de ezzel nem jutnak teljes licenszhez, hanem a használat során különböző korlátozásokat kell elszenvedniük. A korlátozások természetéről pontos információ nincs, az eddigi gyakorlat alapján a frissítések korlátozott számban érkezhetnek majd, a képernyő időnként elsötétülhet, de az is elképzelhető, hogy csak korlátozott ideig lesz használható a rendszer.

De mit jelent majd mindez a gyakorlatban? Szerzői jogi szempontból, mind a tegnapi, mind a mai állapot alapján ha egy magánszeméllyel szemben büntetőeljárás indul szerzői jogok megsértése miatt, nyilvánvalóan nem hivatkozhat majd arra az eljárásban, hogy az általa engedély nélkül felhasznált operációs rendszert az új szoftverre való frissítés célzatával szerezte be.

Valószínűsíthető, hogy itt sem tehetünk majd pontot a fejlemények végére, nagyon sok fog függeni majd a felhasználók reakcióitól, ahogy azt a korábbiakban az Xbox One körüli botrányoknál is láthattuk.

Ettől függetlenül érdemes kiemelni, hogy a Microsoft tegnapi (és ki tudja, talán holnapi) koncepciója szerzői jogi szempontból örvendetes volt, hiszen ritka, hogy egy ilyen meghatározó piaci szereplő a jogsértések visszaszorításakor nem saját kizárólagos jogaival élve a másolásvédelmi technológiák fejlesztésében vagy a végfelhasználók elleni igényérvényesítésben, hanem – a sok nem-fizető felhasználó jobb, mint a kevés felhasználó elvéből kiindulva – saját felhasználóbázisának „kifehérítésében” és kiterjesztésében gondolkozik.

A mai közlemény egyértelműen visszalépésként értékelhető (és a fejetlenségen kívül nem is tudom mivel magyarázható), hiszen amikor a felhasználó aközött választ, hogy a teljes vagy a korlátozott funkciókat biztosító jogsértő rendszert fogja-e használni, akkor nyilvánvalóan az előbbi mellett fog dönteni, így a jogsértések visszaszorítása mint kitűzött cél, nem fog érdemben megvalósulni.

A fejleményekkel természetesen jelentkezünk.