A fogorvos és a szerzői jog esete – Ennél viccesebb hírrel nehéz lenne indítani, mégis „halálosan” komoly kérdésről van szó. 2015. február 27-én ugyanis olyan elsőfokú döntés született New Yorkban, amely szerint jogszerűtlenül járt el az a fogorvos, aki a rendelés megkezdését megelőzően egy olyan titoktartási nyilatkozatot íratott alá a pácienseivel, amely alapján a kliensek bármely – ide értve a negatív – észrevételük vonatkozásában esetlegesen fennálló szerzői jogaikat átruházzák a fogorvosi rendelőre. Zseniális(an balga) ötlet ez arra, hogy a praxis megakadályozza a negatív kritikák elterjedését. A bíróság nem is vette be ezt a gyakorlatot, és az ítélet szerint:

„obtaining the promise by plaintiff (…) in the mutual agreement to maintain privacy (…) not to publish criticism of defendants, the agreement’s purported assignment of copyrights, and the assertion of copyright claims by defendants for the express purpose of preventing the dissemination of plaintiff’s commentary, constitute breaches of fiduciary duty and violations of dental ethics and are subject to the equitable defenses of unclean hands, and, as to such assignment and assertion, constitute copyright misuse.”

Paul Goldstein a Stanford kampuszán

Interjú Paul Goldsteinnel – Nem, nem én kértem az USA egyik legismertebb szellemi tulajdonvédelemmel foglalkozó professzorától interjút. Bár ismerjük egymást, és néha levelet is váltunk, ennyire én sem vagyok bátor. Egyébként a behivatkozott interjúkiinduló pontjaként Goldstein 2003-as kötete, a „Copyright’s Highway: From Gutenberg to the Celestial Jukebox” szolgált, valamint az a kérdés, hogy a kötetben megfogalmazott észrevételek közül mennyi valósult meg. Elég sok…

ENSZ jelentés a szerzői jog és az emberi jogok kapcsolatáról – A napokban olvastam az Intellectual Property Watch oldalán arról a jelentésről, melynek szerzője, Farida Shaheed, élesen kritizálta a szerzői jogi szabályokat azok emberi jogokkal ellentétes tartalmuk miatt. Én személy szerint sosem állítottam, hogy a szerzői jog tökéletes lenne, mint ahogy elvetem annak a gondolatát is, hogy a szerzői jogot fel kellene számolni. A fenti linkről elérhető írásból azonban úgy látom, hogy Shaheed sem szükségképpen érti, hogy a szerzői jog pontosan mi végre van. Egyes megállapításai talán helytállóak is lehetnének, így például én sem rajongok érte, hogy a nemzetközi szerződéseket titokban tárgyalják meg, ugyanakkor világosan látható, hogy ez nem csak a szerzői jog területén működik így, és összességében ebben a nemzetközi tárgyalások világában semmi meglepő sincs. Ugyanakkor több olyan kijelentést is tesz, amelyek mellőzik a létalapot, illetve a megfelelő tudományos előkészítést. Így élesen kritizálja Shaheed, miszerint a szerzői jogok kötelező jelleggel kerülnek meghatározásra, a korlátozások és kivételek viszont csak opcionális jelleggel. Erre is tekintettel Shaheed azt javasolja, hogy kerüljenek a korlátozások és kivételek is kötelezően meghatározásra, akár egy fair use teszt formájában is. Jelzem: nem korrekt az észrevétele. Összességében nem egy korlátozás és kivétel gyökerezik kötelező nemzetközi előírásokból (pl. idézés, magáncélú többszörözés, ideiglenes többszörözés). Nem folytatom e helyütt, de egy olvasást megér a fenti linkről elérhető anyag.

HBO: Now, hamarosan – De sajnos egyelőre csak az Egyesült Államokban lesz elérhető a HBO internetes szolgáltatása. A csatorna minden korábbi és jelenlegi tartalmának online streamelése áttörés az eddigi üzleti modellhez képest. A New York Times cikke szerint az HBO az első három hónapban kizárólag az Apple közreműködésével kínálja a csomagot, ám ennek az időnek a leteltével más disztribútor cégek csatlakozása is elképzelhető. A modell havi díja 14.99$ lesz, ami elég jutányos ár a rendkívül széles palettát kínáló csatorna tartalmáért. Az HBO ily módon a Netflix-szel is közvetlen csatát kezdhet, és – ha jól sejtem – csak tovább erősíti majd a streaming szolgáltatások eddig is látványos részesedését az internetes adatforgalomból.

Tíz év a fájlcserélőknek? – Az Egyesült Királyság Szellemi Tulajdonvédelmi Hivatala (UK IPO) újabb jelentést tett közzé, melynek ezúttal az képezte központi kérdését, hogy vajon az online szerzői jogsértések esetére is ugyanazokat a szigorú szankciókat kell-e alkalmazni, amelyeket az offline világban elkövetett szerzői jogsértésekre rendelnek a brit törvények. A kérdés nem csekélység, mert míg előbbire jelenleg a maximum két év szabadságvesztés, utóbbi esetén akár tíz évig is terjedhet a szankció. A UK IPO jelentése azt mutatja, hogy a szerzői jogosultak egyetértenének a szigorítással. Mindez annak ellenére is igaz, hogy a TorrentFreak írása szerint hiába emelték meg a szankciókat az offline jogsértések esetén 2002-ben, a szabályozás jó ideig egyáltalán nem rettentette el a jogsértőket. 2008-ig nőtt az eljárások száma, s csak ezt követően mutat csökkenést a statisztika. Nagyon valószínű ugyanakkor, hogy ez a fejlemény az online felhasználások tömegessé válásával magyarázható.