(Évnyitó) Hírmorzsák #5.1
Kindle Unlimited: határtalan lelkesedés (hiánya). Lehet-e zenét hallgatni bérkocsiban? A torrentoldalak blokkolása hová vezet? Szabad jelzés a svájci könyvtárak dokumentumküldő szolgáltatásainak. Egy kis reklám a francia szerzői jognak… – (Évadnyitó) Hírmorzsák #5.1.
Kindle Unlimited: határtalan lelkesedés (hiánya) – Az Amazon még tavaly indította útjára a Kindle Unlimited névre keresztelt e-könyvek szolgáltatását, ugyanakkor az év végére kiderült: messze nem mindenki elégedett ezzel a modellel. Sőt, a New York Times cikke szerint úgy tűnik, hogy a kiadóktól független („self-publishing”) szerzők kifejezetten rosszul jártak ezzel a megoldással. Újéve első napján egy hasonló cikket közölt a NYT, amelyben további érintett szerzők osztották meg tapasztalataikat a Kindle Unlimited hatásairól. Sokak véleménye szerint az új rendszer pozíciótól függetlenül minden szerzőre nézve hátrányos.
Lehet-e zenét hallgatni bérkocsiban? – No, ez az év első napjának a legérdekesebb kérdése. Úgy fest ugyanis, hogy új per várható Svédországban, ahol a zeneszerzők és zenekiadók szerzői jogainak kezelésére jogosult szervezete díjfizetést vár egy gépkocsik bérlésével foglalkozó Fleetmanager cégtől arra hivatkozással, hogy a kocsiban elhelyezett, hangfelvétel lejátszására alkalmas készülékek (rádió és CD lejátszó) segítségével a cég szerzői jogilag releváns magatartást tanúsít (nyilvános előadás vagy nyilvánossághoz közvetítést végez). Ez a jogvita lassan újra kereszttűzbe állíthatja azt az érdekes (egyelőre nem lerágott csontként értékelhető) kérdést, hogy lehetőség van-e jogdíj fizetését követelni például taxikban vagy más, hasonló szolgáltatások keretében. Nagyon kíváncsi leszek a folytatásra. (Update #1: 2020 januárjában főtanácsnoki indítvány született az ügyben. Lásd itt.)
A torrentoldalak blokkolása hová vezet? – Teszi fel a kérdést a TorrentFreak, és úgy fest, hogy a válasz az: a direkt letöltést biztosító szolgáltatások megerősödéséhez. Ez a felvetés nem új. Néhány évvel ezelőtt a DDL oldalak (cyberlockerek) eleve azért jelentek meg, mert egyes, híres P2P fájlcsere oldalakkal szemben szigorú jogérvényesítési intézkedéseket foganatosítottak a jogosultak. A TF cikke szerint az elmúlt néhány év brit bírósági döntései, melyek többek között olyan oldalak blokkolását írták elő, mint a The Pirate Bay vagy a Fenopy, világosan jelzi, hogy a fogyasztók elsődleges reakciója, hogy a cyberlockerekhez fordulnak. Nem árt tudni, hogy az IPKat azt jósolja, hogy 2015 a weboldalak blokkolásának az éve lesz.
Szabad jelzés a svájci könyvtárak dokumentumküldő szolgáltatásainak – Egyelőre megjósolhatatlan, hogy más országok miként fognak reagálni arra a nem csekély jelentőségű döntésre, miszerint a svájci könyvtárak a svájci szerzői jog előírásai szerint jogosultak arra, hogy beszkenneljék és e-mailes úton továbbítsák tagságuk felé a repertoárjukba tartozó művek másolatait. A döntésről a Kluwer Copyright Blogon író szerző szerint az ítélet két fontos pilléren nyugszik: a szisztéma mögöttes jogalapját a megrendelők magáncélú többszörözésre vonatkozó joga adja, illetve a könyvtár mindig csak egyes cikkeket másol, tehát nem versenyez érdemben a kiadók korlátlan hozzáférést biztosító modelljeivel. Amennyiben lehetőségem lesz elolvasni a közeljövőben a teljes ítéletet, külön is írni fogok róla, ugyanis mindkét észrevétel érdemel kritikát. (Az első kapcsán jó már most megjegyezni, hogy a magyar Szjt. például világosan kimondja, hogy mással elektronikus eszközök igénybe vételével még magáncélból sem lehet többszörözni a jogvédett műveket.)
Egy kis reklám a francia szerzői jognak… – Sajnos nem beszélek franciául. Tudom, ez nagy hiba, ám ami a lényeg: defektusomat Brad Spitz orvosolja. Méghozzá egy angol nyelvű kötettel, ami a francia szerzői jog bemutatására vállalkozott 300 oldalon. A kötet ára elég húzós, de remélem nem csak az én érdeklődésemre tart számot Magyarországon.