Cikkajánló #5.6: Svéd húsgombócok magyarosan

Blogunk alapítója, Mezei Péter három svéd kollégával – nevezetesen Stefan Larssonnal, Måns Svenssonnal és Marcin de Kaminskivel ­­– egyetemben arra vállalkozott, hogy a magyar szerzői jogi rendszer rövid bemutatásával egy füst alatt közelebbről is megvizsgálja a The Pirate Bay-en végzett felmérés hazai vonatkozásait. Lássuk, hogyan sikerült!

A The WIPO Journal-ban mindenki számára ingyenesen hozzáférhetően megjelent „The Digital Intellectual Property Challenge Revisited: File-sharing and Copyright Development in Hungary” című többszerzős tanulmány tehát két részre osztható. Egyrészről a szerzők bemutatják a magyar szerzői – és szerzői jogokhoz kapcsolódó – jogi szabályozást, majd pedig rátérnek a The Pirate Bay által 2012 májusában készített felmérésre. Mindennek pedig azon tendencia okainak felkutatása áll a hátterében, miszerint a fájlcserélő rendszerekkel okozott jogsértések jogi és társadalmi megítélése között húzódó szakadék tekintetében az utóbbi években sem történt szignifikáns változás.

Az első, összegző részt talán nem is kell részleteiben bemutatni. A szerzők kitérnek a szerzői jogi törvény fájlcserével kapcsolatban releváns részeire, majd ugyanezt megteszik a régi és új büntető törvénykönyv, az elektronikus kereskedelemről szóló törvény, a polgári törvénykönyv és más jogforrások vonatkozásában. Különösen hasznosnak tekinthető ez a rész, hiszen nem csupán külföldiek számára, hanem a témában érdeklődő hazai olvasóknak is remek összegzést nyújt.

A tanulmány második részében pedig rétérnek a szerzők a már említett elemzésre, amelynek alapját a híres/hírhedt svéd fájlmegosztó oldalon, a The Pirate Bay-en folytatott kérdőíves felmerés adja. Az adatlapot mindösszesen 96.659 fő töltötte ki, ezeknek megközelítőleg 1%-a – 568 fő – vallotta magát magyarnak.

A szerzők számos érdekes aspektust kifejezetten a magyar szokásokra, illetve azokat a többi adattal mintegy globálisan összehasonlítva is megvizsgálnak, így például a megosztott média típusát, az azok beszerzésére alkalmazott alternatívákat, és sok más egyéb mellett a fel- és letöltés egymáshoz való viszonyát is.

A szerzők ezen adatokból próbálják meg a fájlcsere magyar vonatkozásaival, hátterével kapcsolatos sajátosságokat feltárni, amely analízisük során bizony több érdekes, és tanulságos következtetésre jutnak. Azok számára, akik kíváncsiak a fentiekre, illetve a tanulmány végkövetkeztetéseire, bátran ajánlom a tanulmányt, amely pontos bibliográfiai adatai a következők:

Stefan Larsson – Måns Svensson – Péter Mezei – Marcin de Kaminski: The Digital Intellectual Property Challenge Revisited: File-sharing and Copyright Development in Hungary, The WIPO Journal, Volume 5, Issue 2, 2014, p. 176-188.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük