Az elkövetkezendő több mint egy hónapban folyamatosan frissülő poszt keretében igyekszem majd a lehető legtöbb anyagot összegyűjteni a blog olvasói számára, amelyben a foci vb és a szerzői jog kapcsolatáról olvastam. (Minden beküldött linket örömmel fogadok!) Nézzük ezeket a híreket!

Június 12. (VB 1. nap) – A TorrentFreak cikke szerint a FIFA jogi osztálya közvetlenül kereste meg a legnagyobb sport streaming oldalakat (például a FirstRow-t és a Rojadirectát), és figyelmeztette őket: tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a jogellenes streameket a weboldalaikon keresztül ne lehessen elérni, különben büntetőjogi feljelentést tesznek velük szemben.

A Forbes magazin netes kiadásában hasonló kérdéseket feszeget a szerző, írásának címe arra kérdez rá, vajon az idei VB lesz-e a legtöbbet streamelt sport-világesemény? (A cím elég naiv. Igen. A következő olimpiáig és futball Európa-bajnokságig.) És a poén kedvéért megjegyzem: az átlag „cybercriminal” streamelő embert Kelet-Európában helyezi el az újságíró. Király… Azt is hangsúlyoznám a biztonság kedvéért, hogy a szerző ezzel együtt is csak nagyon keveset foglalkozik a világbajnoksággal, sokkal jobban az angol Premier League jogi dilemmáiról értekezik.

Június 13. (VB 2. nap) – Ez most se nem szerzői jog, se nem őrülten friss, de nem maradhat el. A FIFA ugyanis közzétett egy hivatalos szellemi tulajdonvédelmi protokollt, amely rögzíti és hangsúlyozza, mely vizuális és szöveges elemek állnak jogvédelem (elsősorban védjegy oltalom) alatt. Ilyen a hivatalos logó (melyet én a Wikipédiáról emeltem át), a kabalafigura, a szlogen és a többi. Izgalmas, de nem veszélyesen túlbonyolított dokumentum.

A foci senkit nem hagy hidegen. De hogy még a brazil katolikus egyházat se? És hogy ennek mi köze a szerzői joghoz? Nem kevés. Az olasz RAI csatorna ugyanis olyan reklámot készített, amelyben brazil gyerekek – egy kis capoeira után – fociznak, majd miután a győztes gólt egy olasz mezes lurkó helyezi el a kapuban (naná, ki más?), snitt és a csodálatos kivitelezésű Megváltó Krisztus szobra látható, ugyancsak olasz mezben, tízes számmal. Mi a reakció? A brazil katolikus egyház perrel fenyegette meg a RAI csatornát, hogy közel kilenc millió dolláros (!) kártérítési pert indít, amennyiben a RAI nem hagy fel a szobron fennálló szerzői jogok megsértésével (melyek gyakorlására az egyház jogosult). A reklám azóta nem látható a csatornán, de a VIMEO-n megtekinthető (rövid, nyugi).

Június 15. (VB 4. nap) – Hogy Kenyában sem tejfölből van az élet, azt kiválóan igazolja a következő eset. A foci VB televíziós közvetítésének a joga egy rendkívül értékes kincs. Értelemszerűen az afrikai országban is ugyanez a helyzet (még akkor is, ha a kenyai válogatott elvérzett a selejtezőkön). A FIFA külön megállapodást kötött az afrikai televíziótársaságokat tömörítő szervezettel. Ennek eredményeként minden országban adott, hogy melyik csatorna közvetítheti a mérkőzéseket. Erre tekintettel egyáltalán nem meglepő, hogy a kenyai „The Star” újság online felületén arról olvashattunk, hogy a Kenya Broadcasting Organization a kenyai High Court előtt azt indítványozta, hogy a bíróság tiltson el három fizetős csatornát a mérkőzések közvetítésétől, és a KBC szerzői jogainak megsértésétől. (Ennél is alaposabb elemzést lásd a CIPIT Law Blogon.) A bíróság ideiglenes jelleggel el is rendelte a tiltást, de június 16-án még meghallgatást tart. (Ha elém kerülnek a fejlemények, beszámolok róluk, annyira egzotikus maga a gondolat is, hogy e blogon Kenyáról írjak.)

Június 16. (VB 5. nap) – Ha valakinek nem volt elég egzotikus Kenya, akkor utazzunk még távolabb, ezúttal Thaiföldre. Sose gondoltam volna, hogy a katonai junta hatalomátvételén túl szerzői jogi vonatkozású hírekről is olvashatok e csodás ország kapcsán. A lényeg: a katonai vezetés úgy döntött, hogy a nép „boldogságát” erősítendő a hatvannégy VB mérkőzést az ország négy ingyenes (közszolgálati, bár e kifejezés arrafelé erős túlzás) csatornáján kell sugározni. A baj ezzel az (azon túl, hogy a négy csatorna közül kettő kifejezetten a hadsereg tulajdonában van – hoppá!), hogy a VB közvetítési jogait még Thaiföldön is üzleti alapokon nyerte el egy társaság, amely értelemszerűen nem hagyta veszni a „kincset”, és perre ment. Ne lepődjünk meg: a pert meg is nyerték, hiszen a nemzetközi szerzői jog alapján is erősebb az ő igényük, mint a junta egy bizottságának az a szabálya, hogy a mérkőzéseket hol „kell” sugározni. A hírről egyébként nem csak autentikus bangkoki újságban olvashatunk, de – teljesen érdekes módon – egy magyar nyelvű blogon is.

Június 17. (VB 6. nap) – A kenyai helyzethez hasonlóan Ghánában sem könnyű a közvetítési jogok jogosultjának az élete. A Ghana TV Consortium felszólította azokat a televízió és rádiószervezeteket, akik a VB mérkőzéseket engedély nélkül sugározzák az ország területén. Van mit fejleszteni még az afrikai szerzői jogi gondolkodáson.

Június 19. (VB 8. nap) – A Washington Post weboldalán arról olvashattunk, hogy a Kaspersky Lab egyik munkatársa szerint jelentős azon weboldalak száma, amelyek HD minőségben ígérnek a VB mérkőzéseit közvetítő streameket, mégsem azt kapnak az internethasználók. Ennél is súlyosabb eset, amikor arra kérik az embereket, hogy valamely plug-int telepítsenek, azonban gyakran adware kerül így a számítógépre. Tanulság? Inkább nézd televízión. (Bár, ez talán – sajnos – a magyar közvetítésekre nem igaz…)

Június 20. (VB 9. nap) – A sportközvetítések engedély nélküli továbbközvetítése a sláger az idei VB alatt, ez a fenti példákból is jól következik. Ugyanebbe a sorba illeszkedik az indiai Multi Screen Media keresete, melyben a Delhi Felsőbíróságnál indítványozta meghatározott (ám az indiai cikk által meg nem nevezett) weboldalak blokkolását. A világesemény közvetítésére az MSM keresete szerint kizárólag a cég jogosult, a Sony Six televíziós csatornán, illetve on-demand a LIVSports.in weboldalon keresztül. A tárgyalásra június 26-án kerül sor. (Lásd még itt.)

Június 20-án tették közzé azt a cikket a South China Morning Post weboldalán, ami a világbajnokság mérkőzései követésének kínai „mindennapjairól” számol be.

Június 21. (VB 10. nap) – Az Arynews weboldalán olvastam egy írást arról, hogy az idei VB-közvetítések több országban is rekordokat döntöttek. Japánban több mint harminc millióan nézték a válogatottjuk első mérkőzést, melyen vereséget szenvedtek az elefántcsontparti csapattól. A VB nyitó mérkőzését (Brazília – Horvátország, 3-1) több mint negyven millióan követték a VB országában. Végül az is érdekes, hogy a labdarúgásnál sokkal „menőbb” major sportoknak (baseball, amerikai foci, kosárlabda és jégkorong) otthont adó Egyesült Államokban is rekordot döntött (természetesen fociközvetítéseket tekintve) az Egyesült Államok – Ghána (2-1) több mint tíz milliós nézőközönsége. Hasonlóképp rekordot döntött az angol – olasz mérkőzés, amelyet a BBC-n követett eddig nem látott mennyiségben a brit közönség.

Minden eddigi afrikai hírhez képest a legrészletesebb beszámolót olvashatjuk az Inyenyeri News (ne tessék nevetni) portálon arról, hogy – ezúttal – a közvetítésekre jogosult ruandai cég (Rwanda Broadcasting Authority, RBA) emelt panaszt azzal szemben, hogy más csatornákról (TV1, Lemigo TV, Flash FM, Radio 1, Star Times) is elérhetők a mérkőzések. Érdekes, hogy ezúttal azonban – ellentétben a kenyai vagy a ghánai bírósági eljárásokkal – nem sok sikerrel járt a jogosulti panasz, melyet a helyi médiahatóságnál (Rwanda Utilities Regulatory Authority) emeltek. Minden jel szerint nem csak az afrikai kontinens válogatottjai szerepelnek idén gyengén, de a szerzői jogi tudatosságon is tényleg lesz még mit javítani arrafelé.

Június 22. (VB 11. nap) – Két napja tettem említést az indiai „áldatlan állapotokról”. A minap a TorrentFreak közölt egy rendkívül vicces történetet, miszerint a LIVSports.in csatorna tulajdonosa, a Multi Scan Media cég nevében eljáró Markscan számtalan olyan weboldal eltávolítását kérte a Google-től, amely első pillantás(uk)ra a jogellenes tartalomfogyasztásra hívta fel az olvasók figyelmét. A vicc azonban az, hogy ezeknek a linkeknek egyike sem mutat jogellenes magatartásra. Jelentős részük a jogszerű fogyasztást segítő információkat tartalmaz, nem ritka esetben maga a közvetítésre jogosult cég tette közzé azokat. A Google, melytől a linkek blokkolását kérte a Markscan, a teljes listát visszautasította. Más szavakkal: ez igazi öngól.

Június 23. (VB 12. nap) – Június 20-án tettem említést arról az indiai keresetről, amelyben a sportközvetítési jogok jogosultja több jogsértő weboldal blokkolását kérte az illetékes indiai bíróságtól. A gyorsított eljárás mellett meghozott intézkedés alapján több mint 400 weboldal blokkolását rendelte el a bíróság. (Lásd még itt és itt.) A legalaposabb elemzést a Lexology oldalán olvashatunk az indiai fejleményekről, sőt még a TorrentFreak is foglalkozott vele. Aztán persze kiderült, hogy nem is 400+, hanem csak kb. 250 oldal blokkolását rendelte el a bíróság. (Úgy látom, hogy arrafelé is vannak bakik.)

Június 24. (VB 13. nap) – Nem a mai napon tették közzé az alábbi bejegyzést, de csak ma leltem rá. Ebben a bejegyzés szerzője az eddigi legkorrektebb módon foglalja össze, hogy miért ekkora biznisz a foci VB, és hogy erre tekintettel miért olyan fontos megvédeni a kapcsolódó szerzői jogosultságokat.

Június 25. (VB 14. nap) – Naná, hogy a sornak még nincs vége. Tajvan szigetén a közvetítési jogok kizárólagos jogosultja az ELTA, azonban úgy fest, hogy az ERA TV elég komoly jogsértéseket követett el. Először a fenti hírek után ebben az esetben olvastam azt a – véleményem szerint inkább – retorikai fogást, miszerint a FIFA azzal a fenyegetéssel állt elő, hogy amennyiben a jogsértések folytatódnak, a teljes közvetítési jogot megvonja az országtól.

Július 2. (VB 21. nap) – Talán a világbajnokság és szerzői jog témakör mindeddig legérdekesebb webkettes hírére bukkantam a CNET oldalán. A Vine applikáció segítségével hat másodperces snitteket lehet megosztani egymással. Foci VB kontextusban ez annyit tesz, mint egy-egy mérkőzés legfontosabb, legszebb jeleneteit, a gólokat lehet közzétenni. Elvi problémákat vet fel a magatartás, mégsem biztos, hogy ez okot adhatna arra, hogy a FIFA és az ESPN értesítési és eltávolítási eljárás keretében kezdeményezze a videóknak a törlését. A CNET írása megnézi, vajon nem eredményez-e egyébként fair felhasználást a userek fent említett megosztási magatartása. Igazán érdekes kérdés lehetne, hogy ugyanez a kérdés a magyar jogban miként kerülne megválaszolásra. A Washington Post is megemlékezett a témáról.

Július 3. (VB 22. nap) – A Digitaltrends oldalán olvashatunk arról, hogy milyen tételben – több száz ezren – követik a futball mérkőzéseket illegális streameken keresztül; épp úgy, ahogy az egész esemény kezdetekor gondoltam.

Július 5. (VB 24. nap) – Az imént olvastam a hírt, miszerint a Twitter a FIFA értesítési iránti kezdeményezésére eltávolított számtalan szerzői jogilag védett logót és avatárt, amelyet a közösségi oldal felhasználói engedély nélkül tettek közzé. Miközben ugyanakkor ez jogilag rendben van, nálam valahol itt van a határ az ésszerű és az ésszerűtlen között. A tweetelésben egyáltalán nem látok olyan magatartást, amely miatt a FIFÁ-nak komolyan aggódnia kellene, hogy jogvédett tartalmait oly módon használnák fel az emberek, hogy az a „futballvállalkozás” számára komoly gazdasági veszélyeket rejtsen magában.

Július 10. (VB 29. nap) – Végre-végre-végre! Egy korrekt, kerek és értékes írás magyar nyelven a futball vb közvetítésével kapcsolatos jogi vonatkozásokról, Rippel-Szabó kollégától.

Július 11. (VB 30. nap) – A Dal+Szerző stábjának felkérésére készítettem egy rövid és tömör összefoglalót az eddigi – fent részletezett – tapasztalatokról, mely a mai napon jelent meg a Dal+Szerző blogján „Futballizmus és szerzői jog” címmel.

Ugyanezen a napon tették közzé azt a cikket a Jdsupra weboldalán, amely az illegális streameknek a közvetítési jogok ausztrál jogosultjának (SBS) a műküdésére gyakorolt hatását elemzi.