MOE konferencia 2014
Harmathy Attila © Grad-Gyenge Anikó |
A konferencia megnyitó előadását Harmathy Attila professzor tartotta, aki a Ptk. egyetlen passzusának felhívása nélkül is kiváló beszédben hangsúlyozta a jogszabályi rendelkezések és az élet realitásai közötti megfelelő egyensúly meghúzásának szükségességét, még pontosabban arra hívott fel, hogy találjuk meg pontosan, mi is a célja a felelősségtannak. Érzékletes példákkal támasztotta alá, hogy számtalan esetben merülnek fel a jogsértések, az esetek egy részében ez károkozáshoz is vezet, ám ezen eseteknek is csak egy része zárul kártérítéssel. Harmathy azt is hangsúlyozta, hogy érdemes tudomásul venni: számtalan olyan új tényállás van jelen a modern magánjogban, amellyel néhány évtizeddel ezelőtt még nem lehetett számolni.
Fézer Tamás © Grad-Gyenge Anikó |
E gondolatok tökéletesen passzoltak a panelünkben elhangzó több prezentációhoz is. A debreceni Fézer Tamás a személyiségi jogokkal kapcsolatos modern kihívásokról tartott egy kiváló előadást, számtalan európai és angolszász példával támasztva alá érvelését. Szegedi kollégám, Bóka János az üzleti jog világában megfigyelhető változásokat hagnsúlyozva ecsetelte, hogy miként érvényesül az új Ptk.-ban a deliktuális és kontraktuális felelősségi rendszer elhatárolása, és hogy ez a témakör miként fest más országokban.
Pogácsás Anett © Grad-Gyenge Anikó |
A konferencia keretén belül három szerzői joghoz kapcsolódó előadást hallhattunk. Előbb Pogácsás Anett foglalta össze gondolatait a sérelemdíj intézményének a szerzői jogsértések esetére való alkalmazhatósága kapcsán. Anett szerint érdemi változások e téren nem lesznek várhatók ahhoz képest, amely lehetőségeket a korábbi rendszerben a nem vagyoni kártérítés biztosított.
Grad-Gyenge Anikó © Pogácsás Anett |
A második előadást Grad-Gyenge Anikó tartotta. A téma az Alkotmánybíróság „komment-határozata” volt, mellyel összefüggésben Anikó számtalan példa mentén vázolta fel a hazai és a nemzetközi genealógiáját a kommentekért esetlegesen fennálló felelősség kérdésének. A végkövetkeztetés egyebekben világos és elfogadható: a mai jogszabályi környezet nem igényel módosítást, hogy a hasonló kérdésekre eredményes jogi válasz születhessék.
Mezei Péter © Grad-Gyenge Anikó |
Végül az én prezentációm arra kereste a választ, hogy a szerződésen kívüli („deliktuális”) károkozással kapcsolatos szabályozás miként érvényesíthető az online térben jelenlévő, a szerzői jogsértésekben közreműködő szolgáltatókkal szembeni igényérvényesítés során.