Rájár a rúd a MegaUploadra: a filmipar és a zeneipar is belerúg egyet – Legalábbis már egy jó ideje. Most azonban úgy fest, hogy még egy nagyot belerúgnak a földön fekvőbe. (Habár amilyen intenzitással küzd Kim Dotcom, messze nincs még leterítve.) A New York Times számolt be arról, hogy a legjelentősebb amerikai filmstúdiók (20th Century Fox Film, Disney Enterprises, Paramount Pictures, Universal City Studios Productions, Columbia Pictures Industries és Warner Bros. Entertainment) április 7-én beperelték a MegaUploadot 30 filmalkotás jogellenes terjesztéséért, s a kiszabható maximális 150.000 dolláros törvényes kártérítés megállapítását kérték. Bár ez az összeg nem lenne kevés (sőt, érdemes hozzá kalkulálni az ügyvédi munkadíjakat is, ami bizonyosan akár további egymillió dollárra is rúghatna), a lényeg mégsem ez, hanem a per puszta léte, és a tárhely-szolgáltató fókuszba emelése, mint ügyeletes rosszfiú. (Ami mondjuk a MegaUpload esetén tökéletesen helytálló tény is.) A sztorinak azonban még messze nincs vége! A TorrentFreak pedig arról írt, hogy a MegaUploadot a hanglemezipari érdekképviseleti és lobbiszervezet, a RIAA is perbe fogta. A TF cikke szerint kísérteties a hasonlóság a filmipar által indított kereset, és ez utóbbi keresetlevél között. A második kereset egyébként a Warner Music, UMG Recordings, Sony Music és Capitol Records 87 hangfelvételét érinti.

A Bizottság közzétette a társadalmi konzultáció válaszait – Az Európai Bizottság szerzői jogi reformokat tervez, ami mindenképpen komolyan vesz, ha csak arra pillantunk, hogy milyen komoly kérdéssort állított össze a lehetséges részterületeket illetően. Nem érhette természetesen meglepetésként a Bizottságot, hogy a kérdőívre – köztük például a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület is – rengeteg válasz (ezres nagyságrendben) érkezett. A fenti linkről ezek a válaszok mind elérhetők. Én csupán annyit kívánok a bizottsági munkatársaknak: good luck az elemzéshez!

Felfelé tart a magyar zeneipar? – A HVG – a MAHASZ adataira támaszkodva – arról írt, miszerint a digitális zenetartalmak értékesítése a 2013-as évben fontos (bár nem eget rengető) áttörés képét vizionálja. Ezek szerint ugyanis tavaly a digitális értékesítések összege elérte a fél milliárd forintot. Sajnos ez nem elég arra, hogy a fizikai hordózók 2013-ban további 25 százalékkal csökkenő piacának kieséseit pótolja, de a jelek mindenesetre biztatóak. Ahogy a cikk fogalmaz:

„A digitális piac jelentős emelkedése igen alacsony bázisszámról indult, és az 500 millió forintot megközelítő értékesítés még mindig kevésnek bizonyul a fizikai piac közel 1 milliárd forintos csökkenésével szemben.”

A felszálló ág esélyeivel ugyanakkor szinte vitatkozó írást olvashattunk az Indexen nemrégiben. Ennek a cikknek a szerzője ugyanis hangsúlyozza, hogy a jelek szerint a fizetős modellek jövőképe sem annyira rózsás, mint az némelyek állítják. Ezeket a pesszimistább hangokat egyre többször hallom én is, bízzunk benne, hogy nem lesz igazuk. A két anyag olvasását ezért kifejezetten együtt ajánlom.

Interjú az e-könyv piacról – Ha már a múlt héten Pesten hakniztam a XXI. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon, akkor ezt nem hagyhatom ki. Úgy tűnik, hogy a HVG-nek interjút adó Hammer Ferenc is a panelbeszélgetéseink közönségét gyarapította. A témakört illetően egyébként a kerekasztalokban helyet foglaló kollégák is eléggé pesszimistába hajló véleményeket közöltek, habár ezzel ellentétben több kiadó is komoly pozitív üzenettel rukkolt elő. Hammer Ferenc is a nehézségekre hívta fel a figyelmet az interjújában. Egy jellegzetes mondat szerint:

„Azért nem fog egyetlen könyvkiadó sem fejleszteni, és vakon az „e-bookság” felé rohanni, hogy egy 3000 forintos könyvön végül keressen 100-200 forintot.”

Forrás: Ask Logo

Legális a fájlcsere Spanyolországban? – Persze hogy nem… (Nemrég olvastam egy anyagot, miszerint a figyelemfelkeltő címek, melyek kérdőjellel zárulnak, rendre az ellenkezőjét állítják.) Habár a belinkelt cikk is a legalizálás témakörébe bújtat egy madridi bírósági ítéletet, kérem szépen, tessék a sorok között olvasni. Az ítélet szerint nem jogellenes egy olyan peer-to-peer alkalmazás (a Blubster) fejlesztése, amely lehetőséget teremt szerzői művek jogellenes megosztására is. Ez a gondolat az amerikai jog alapján is megállja a helyét a híres Sony v. Universal, vagy másként az ún. Betamax ítélet óta. Ha lehet hinni a belinkelt cikknek, akkor itt csupán egy ehhez hasonló tartalmú ítélettel állunk szemben, azt viszont senki nem mondja, hogy a userek megosztásai is immunisak lennének a jogi fellépéssel szemben.