Beszámoló az MSZJF Egyesület április 17-i ankétjáról

2014. április 17. napján tartotta a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület éves közgyűlését, illetve ezzel egybekötve a szerzői jog aktuális kérdéseiről szóló ankétját, ahol id. Ficsor Mihály és Lábody Péter adtak elő, terminátoroktól a szerzői jogi reformig. 

Az Egyesület székhelyére – amely a budapesti Városligeti fasoron található – kellemes tavaszi időben érkeztem, és bár az épületbe való bejutás elsőre egy kevés fejtörést is okozott, és jelen sorok íróját még egy „sakkozós” film szereplői közé is megpróbálták beválogatni (remélem ez azért nem életem kihagyott lehetősége), végül sikeresen megtaláltam a közgyűlés és későbbi ankét helyszínéül szolgáló termet.
A közgyűlés napirendi pontjainak megvitatása után kezdetét is vette a már emlegetett előadások sorozata, ahol elsőként id. Ficsor Mihály tartott az Európai Unió Bíróságának szerzői jogot érintő gyakorlatáról előadást, amely sem humort, sem drámát nem nélkülözött.
Ficsor úr kiinduló tétele szerint az EUB jogalkalmazása nem mentes az „alkotmányossági problémáktól”, mivel az ún. lopakodó harmonizációs tevékenysége által számos esetben túlterjeszkedik a szerződésekben biztosított hatáskörén, sérti a szubszidiaritás és arányosság követelményeit, és jogköröket von el a nemzeti bíróságoktól.
Ezen tétel alátámasztására felhozta a Usedsoft, SGAE, TVCatchup, Swensson és végül a Del Corso ügyeket, amelyek kapcsán az EUB hol a jogkimerülés, hol pedig a nyilvánossághoz közvetítés jogi kereteit tágította ízlése szerint, majd pedig amikor ezen keretek az uniós (és nemzeti) jogi dogmatikába ütköztek, ugyancsak saját kútfőből merített korrekciókkal leplezték azokat – ahogy az Előadó olyan találóan meg is jegyezte: terminátorként mentek vissza az időben, hogy megváltoztassák a jövőt.
Mivel az okkal felvetett kérdések további körüljárására és vizsgálata igen érdekesnek mutatkozik (én magam szívesen hallgattam volna még az előadást), reméljük Ficsor úr drámai „balra el” kilépője után mégis felveszi a nyilvánosság újradefiniálásánál színpadiasan elhagyott fonalat, és a későbbiekben ismét találkozhatunk majd a témával.
Lábody Péter a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának a szerzői joggal kapcsolatos közelmúlti és jelenlegi kihívásairól adott elő.
Itt elsősorban a Hivatal jogalkotással kapcsolatos tevékenységéről esett szó, hiszen számos olyan nemzetközi (vagy nemzetközi-jellegű) olyan dokumentum került elfogadásra – mint az Árva mű Irányelv, a Pekingi és Marrakeshi Egyezmény, a KJK-Irányelv -, amelyek a belső jogba való elhelyezése jelenleg is zajlik.
Ezen belül is kiemelt figyelmet kapott az Árva mű Irányelv, amely a szabad felhasználási esetek, a kompenzációs díjak és a szükséges adatbázisok miatt okozott fejtörést a Hivatalnak, míg a Közös jogkezelő Irányelv még egy teljesen új Szjt. kidolgozásának (később elvetett) lehetőségét is felvetette.
E mellett röviden szó esett még az Európai Unió előkészületben lévő szerzői jogi reformájáról is, ami jelenleg a konzultációs kérdőívek feldolgozásánál tart.
Bár némileg meglepő is volt a résztvevők viszonylag csekély száma – amire talán magyarázatot adhat az ünnep közelsége, és a kora délutáni időpont -, összességében mégis szerzői jogi szempontból rendkívül érdekes és izgalmas előadásokat hallhattunk, amely színvonalat remélhetőleg a jövőbeni ankétok is tartani fognak.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük