Cikkajánló #5.3 – A szerzői jogi és iparjogvédelmi jogátruházás

Alapmű. Nagyjából így jellemezhetném azt a tanulmányt, amelyet a mai Cikkajánlóban kívánok röviden olvasásra javasolni minden szerzői jog iránt érdeklődőnek. E rovat hagyományosan olyan anyagokra fókuszál, melyek különös figyelmet érdemelnének, de a mai nem csak tartalmában és minőségében, de aktualitásában és fontosságában is kimagasló iromány.

Faludi Gábor
Forrás: Szecskay Ügyvédi Iroda
Faludi Gábort értelemszerűen nem kell bemutatni a szerzői jog iránt érdeklődőknek. Valószínű, hogy az értő olvasó azt is tudja, hogy Faludi – gyakorlatilag minden más mellett – a felhasználási szerződések kiváló ismerője is. Évekkel ezelőtt, amikor az új Ptk. még csak előkészítés folyamatában volt, egy olyan – két részes – tanulmányt készített, amely a licencia-szerződések Ptk.-ban való elhelyezését (elhelyezhetőségét) járta körbe. E szerződés sorsa aztán másként alakult (egészen pontosan nem került be az új kódexbe). A mai Cikkajánló tárgya egy olyan tanulmány, amely e témakörrel szoros kapcsolatot ápol: a szerzői és iparjogvédelmi jogátruházás. Ezzel is szeretnék egyúttal adózni a ténynek, hogy az új Polgári Törvénykönyv március 15-én hatályba lépett. 
Faludi tanulmánya azt a célt tűzte ki maga elé, hogy áttekintse a jogátruházásra vonatkozó, a Ptk.-ból eredő mögöttes szabályanyagot. A szerzői jog területén ugyanis a jogok harmadik fél általi hasznosítása vonatkozásában a felhasználási szerződés a kiinduló pont, miközben egyes, kifejezetten meghatározott esetekben a jogátruházás is megengedett. Ennek részleteit azonban az Szjt. nem tartalmazza, mögöttes szabályként ugyanakkor egyrészt magát a licenciát, másrészt általánosságban a Polgári Törvénykönyvet jelöli meg. Erre építkezve Faludi legelőször áttekinti, hogy a felhasználási szerződés rendelkezései mennyiben alkalmazhatók jogátruházás esetére. Ezután következik a Ptk., elsőként felteszi a kérdés, hogy az engedményezés szabályai segíthetik-e a jogátruházás tartalmának meghatározását. (E téren alapvetően elutasító a szerző). Külön alfejezetet szentel Faludi a felhasználási és a jogátruházási szerződés tartalmi összehasonlításának, ami sok szempontból szerintem a legjobban sikerült része az anyagnak, gyakorlatilag tananyag lesz belőle Szegeden. Hasonlóképp áttekinti a munka, hogy egy alaki okból érvénytelen szerződést utóbb a bíróság érvényessé nyilváníthat-e. Faludi e téren is elutasító véleményt fogalmaz.
A munka fennmaradó része az iparjogvédelem területére is kitekint, a jogátruházás szabadalmi- és a védjegytörvényben való korlátozott megjelenését is bemutatja. Így említésre kerül, hogy a jogátruházást az említett jogszabályok a jogutódlás alapesetének tekintik. Ha már Ptk., akkor e téren a tulajdonátruházás szabályainak a megfelelő alkalmazását ismerteti a munka. Végül még egy apróság: e területen a jogok átszállásának hatályosulásához szükséges a jogosult személyében bekövetkezett változásoknak az SZTNH által vezetett nyilvántartásba vétele. Erről is részletesen olvashatunk a tanulmányban.
Egy szó mint száz: ezt a munkát minden lelkes olvasónak be kell szereznie.
Bibliográfiai adatok:
Faludi Gábor: A szerzői jogi és iparjogvédelmi jogátruházás a Ptk háttere előtt, Jogtudományi Közlöny, 2013. december, p. 581-592. (Az írás a Tattay emlékkötetben is megjelent, de ennek adatait e helyütt nem tüntetem fel.)

3 thoughts on “Cikkajánló #5.3 – A szerzői jogi és iparjogvédelmi jogátruházás”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük