A dolgozat a zeneművekre vonatkozó hazai hatályos szerzői jogi szabályozásra épülve mutatja be a zeneszerzők szemüvegén át a zeneművek sajátos „életútját” a komponálásuktól a felhasználásukon át, egészen a védelmi idejük leteltéig. A zenei körökben szerzett tapasztalataim alapján ugyanis arra lettem figyelmes, hogy a zeneszerzők, különösen a pályakezdők nincsenek ismeretében annak a szabályrendszernek, amely rájuk, mint alkotókra és a létrehozott szerzeményeikre vonatkozik. Ez a felismerés erősítette meg bennem azt a késztetést, hogy a zeneszerzőket érintő szerzői jogi szabályozást, valamint az őket leginkább foglalkoztató kérdéseket és problémákat megválaszoljam a munkámban.

Kezdjük az ismertetést a zeneművek (jogi megközelítésből) legfontosabb kritériumával, mely a számítástechnikában ismert bináris kódhoz hasonlóan működik. A bináris kód esetünkben azt mutatja meg, hogy a szerzemény rendelkezik-e egyéni-eredeti jelleggel vagy sem, majd ebből következően megilleti-e a művet a szerzői jogi oltalom vagy sem. Végigkövethetjük, miért kell kiemelkedő jelentőséget tulajdonítanunk az alapfeltételként előírt egyéniség és eredetiség meglétének különösen napjainkban, amikor a vezető zenei irányzatok sablonjai, illetve a sound-alike jelenség térhódítása egyre nagyobb kihívás elé állítják a könnyedebb stílusban alkotó zeneszerzőket.

A dolgozat olvasása során arra a meglepő következtetésre jutunk, hogy bármelyikünk lehet zeneszerző, ugyanis a jog nem támaszt elvárást a szerző személyével, képzettségével szemben. Megtalálhatjuk benne a zeneművek megalkotásánál együttműködő szerzőtársakkal kapcsolatos kérdéseket, így a védelmi idő speciális számításának szabályait, majd azt is, hogy a közös művön keletkezett jogok gyakorlása és a felhasználások után felosztott jogdíjak milyen arányban illetik meg a zeneszerzőket és a dalszövegírókat, valamint idővel a jogutódaikat.

Olvashatunk a szerzemények létrejöttének folyamatáról, továbbá arról, hogy az alkotófolyamat során keletkező egyes zenei szerkezeti egységek (például egy szimfónia tételei vagy a dalok refrénjei), majd a befejezettnek vélt zeneművek milyen módon kerülnek a szerzői jog oltalma alá. Azonban a teljes körű jogi védelem érdekében szükségessé válik a zeneművek nyilvántartásba vétele, melynek előnyeit, rendeltetését, valamint eljárási szabályait minden zeneszerzőnek ismernie kell. A dolgozat példákon és a bírói gyakorlatból, illetve a Szerzői Jogi Szakértő Testület véleményeiből kölcsönzött eseteken keresztül tér ki a zeneműveken keletkező személyhez fűződő, valamint vagyoni jogokra.

Mikor kelnek „életre” a megalkotott művek? A kérdés első hallásra talán furcsának tűnhet, de a kérdéskört végiggondolva akkor, amikor azokat az előadóművészek és a hangfelvétel előállítók felhasználják, hiszen az ő tevékenységükkel „kilépnek” a kotta, a partitúra keretei közül. A jogszerű felhasználásokhoz azonban felhasználási szerződés megkötésével adott engedély szükséges, melynek szabályait részletesen körüljárjuk aszerint elhatárolva, hogy azt a szerző vagy az Artisjus köti meg. Betekintést kaphatunk az Artisjus részére adott megbízás tartalmába, valamint a közös jogkezelés rendszerébe is.