Ginsburg professzor azt próbálta meg bemutatni, hogy lehetséges-e a könyvekben felhalmozott tudáshoz egyetemesen hozzáférni. Előadásának első felében ezért bemutatta a könyvtártörténet mérföldköveit az alexandriai könyvtártól az itáliai könyvkiadáson át a modern könyvkatalogizálás atyjának, Paul Otlet-nek a tevékenységéig, illetve a különböző online egyetemes könyvtárakig, mint amilyen a Gallica is.

Az előadás második felében pedig a szerzői jogi védelem kereteire koncentrált. Beszélt a könyvnyomtatás kapcsán kialakult privilégiumok rendszeréről, két nagyon fontos dolgot emelve ki ezekkel kapcsolatban. A privilégiumok territoriális jellegéből eredt, hogy azok nemcsak a könyvek nyomtatására és kereskedelmére terjedtek ki, hanem azok importjára is. Vagyis a privilégiummal rendelkező kiadó felléphetett a máshol szabadon kinyomtatott könyvek behozatala ellen. A minél teljesebb körű védelem érdekében viszont a korszak elismert szerzői több különböző szuverénhez folyamodtak védelemért. A privilégiumok territorialitása alól egyetlen kivételt ismerünk: ezek a pápa által kiadott privilégiumok voltak, amelyek a katolikus keresztény világban extraterritoriális jelleggel bírtak. Hátrányuk volt, hogy világi könyvek kiadására ezek nem terjedhettek ki.

A mai értelemben vett szerzői jognak a territorialitás kialakulása óta az alapelvét képezi. A 18-19. században ennek a több országban megjelenő, szimultán kiadásokkal próbálták meg elejét venni. Érdekes anekdota ennek kapcsán, hogy egy angol operettszerző páros egyik művét azért mutatták be elsőként New Yorkban, hogy a mű ott is oltalom alá kerüljön. Ilyen előzmények mellett különösen fontos a Berni Uniós Egyezmény elfogadása, amely automatikus védelmet biztosít a részes államokban alkotott művek számára.

Az előadás harmadik része pedig a könyvdigitalizálást érintő digitális kihívásokra kívánt reagálni: egyetemes könyvtárat vagy egyetemes könyvesboltot építünk?

Ennek kapcsán a professzor beszélt a Google Books-ügyről, részletesen ismertetve az ügyben nemrég napvilágot látott ítéletet és megállapítva azt, hogy a Google nem azonosítható egy egyetemes könyvtárral. Hasonlóképpen az out-of-commerce könyvek sem, amelyek digitalizálásának kérdéséről született francia törvény is bemutatásra került. Jane Ginsburg felhívta a figyelmet a törvény két visszásságára: egyrészt a digitális jogok automatikusan a kiadóhoz kerülnek, másrészt pedig a hagyományos szerzői jog opt-out rendszerré transzformálódik. A tömeges digitalizációval összefüggésben a közeljövő egyik legnagyobb kérdése az, hogy az opt-out jellegű megoldások elterjednek-e, vagy izolált esetként maradnak meg.

Ahogyan az már a hasonló előadások kapcsán lenni szokott, a hozzászólások és kérdések tovább gazdagították az előadó által felvetett szempontok körét. Pierre Sirinelli emlékeztetett a francia Parlament pálfordulására: 2006-ban az InfoSoc-irányelv elfogadásakor még erősen ellenezték egy opt-out jellegű rendszer bevezetését, most pedig egyhangúlag fogadták el az out-of-commerce könyvekről szóló törvényt. Aelxandra Bensamoun felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg két fórumon is folyik a törvény normakontrollja: az Alkotmánytanács elsődleges alkotmányossági kérdés keretében foglalkozik a törvénnyel, de az Államtanács előtt is folyamatban van egy eljárás. De a résztvevők azt is megállapították, hogy digitalizáció ide vagy oda, a papír alapú könyveknek egyelőre nem áldozott le a csillaga.