EDRi-gram #11.19-23
Eltelt két újabb hónap, itt az ideje, hogy szemügyre vegyük az EDRi hírújságjának legfontosabb elemeit. Most is horogra akadt egy kis fájlcserélés, HADOPI, magáncélú többszörözés, keresőmotorok általi szűrés, közkincs, netes semlegesség és az apró.
A 11.19-es szám egyik legérdekesebb híre szerint a Londoni Közgazdasági és Politikatudományi Egyetem kutatói egy jelentést készítettek, melyben azt hangsúlyozták, hogy a fájlcserélés hatása a zeneiparra nem olyan drámai, mint ahogy azt a jogosultak beállítani igyekeznek. A jogérvényesítés olyan útjáiról, mint a fokozatos válasz rendszerek, hasonlóképp lesújtó a kutatók véleménye, azokat teljesen eredménytelennek nyilvánítva.
A 11.20-as számból ugyancsak egy hírt emelnék ki. Ebben a HADOPI három évéről, illetve annak korlátozott sikerességéről, hatékonyságáról olvashattunk. Ezzel kapcsolatban Hajdú Dóri kollegina nem is oly rég tartalmas bejegyzést készített e blogon.
A 11.21-es szám ugyancsak szűken tartalmazott szemlézésre méltó híreket. A legérdekesebb egy olyan európai parlamenti jelentést kritizál, melyet a francia Francois Castex készített, és a magáncélú többszörözés után a szerzői jogosultaknak járó (üreshordozó- és reprográfiai) díjak kérdéséről szól. Az EDRi tömör véleménye szerint a jelentés kaotikus. (Én még nem olvastam, így se megerősíteni, se cáfolni nem tudom.)
Szerencsére a 11.22-es szám végre hozott „tartalmat”. Az első hír a „Licensing for Europe” kezdeményezés sikertelenségéről számol be, külön hangsúlyt fektetve a „user generated content” problematikájára, és megjelölve a jövő lehetséges útjait. Ezek után az EDRi-gram azt a brit politikát kritizálta, amely az internethozzáférés-szolgáltatóknak (ISP) az online világban elkövetett jogsértésekkel szembeni aktív közreműködését hangsúlyozza. Franciaországban olyan megállapodást hozott tető alá a Kulturális Minisztérium az Open Knowledge Foundation France-szal, amelynek célja, hogy felmérje a közkincs arányát Franciaországban. Nem kevésbé érdekes kezdeményezés ez. Akárcsak az ACTA bukása után a fókuszba lerült „Trans-Pacific Partnership” megállapodás, mely hasonlóképp nagy titkolózások közepette formálódik, és – a Wikileaks által novemberben kiszivárogtatott verzió szerint – talán még az ACTA rendelkezésein is túlmutat. Rövidesen igyekszek ezt külön is elolvasni, és ha elemzésre méltó, visszatérek rá.
Hasonlóképp tartalmasra sikerült az EDRi-gram 11.23-as száma is. Ha csak tömör hír formájában is, de az EDRi utal arra, hogy az Európai Parlamentben rövidesen megkezdődik annak a rendeletnek a tárgyalása, amely elképzelhető, hogy uniós szinten elsőként rendelkezne a netes semlegesség kérdéséről. Biztos vagyok, hogy sokan figyelik árgus szemmel ennek a rendeletnek a sorsát. Arról is említést tett az EDRi, hogy egy két éves történet lezárásaként egy párizsi bíróság elrendelte, hogy a Google, a Yahoo! és a Microsoft keresőmotorjai blokkoljanak 16 streaming oldalt, némileg meglepő módon nem az alperesek költségére és mindössze 12 hónapos időtartamra. Ez a siker így csak korlátozott a felperesek oldalán, ugyanakkor történelmi jelentőségű, mert ez az első ilyen jellegű ítélet Franciaországban. És ha már blokkolás: egy nagyon fontos előzetes döntéshozatali eljárás keretében elkészítette indítványát Villalón főtanácsnok a C-314/12-es ügyben, melyben arról kell dönteni, hogy az osztrák UPC az EU és az osztrák jog alapján kötelezhető-e arra, hogy blokkolja a Kino.to streaming oldalhoz való hozzáférést előfizetői részére. Villalón főtanácsnok pozitív választ adott. Erről lásd még a tömör uniós sajtóhírt.