2013. november 6. napján az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület Mészáros utcai székhelyén került megrendezésre a MSZJF idei, éves ankétja. A rendezvény keretében szokásosan aktuális témában, külföldi szakemberek kerülnek felkérésre, hogy az Apáthy-díjak átadása előtt előadást tartsanak a szerzői jog égető kérdéseiről.

Idén sem volt ez másképp, az idei meghívott, Burak Özgen, a GESAC (Groupement Europeen Des Societes D’auteurs Et Compositeurs) vezető jogtanácsosa a szerzői és kapcsolódó jogokkal összefüggésben előkészületben lévő irányelv-tervezettel (aminek rövid összefoglalója itt található) kapcsolatban adott elő, Music Licensing in Europe címmel. Az előadás során az egyébként viszonylag népes hallgatóság betekintést nyerhetett az irányelv (ún. CRM Irányelv) elemi koncepciójába, illetve ami ennél is érdekesebb, a tervezet megvitatását a háttérben kísérő érdek-ütköztetés részleteibe.

Az irányelv tervezett rendelkezéseinek központjában a közös jogkezelő szervezetek, illetve ezen szervezetek felhasználás-engedélyezési, licenszelési tevékenysége áll. Célul tűzi ki központosított, ún. (jogkezelő)HUB-ok létrehozását, amellyel egyszerűsödne a zeneművek tekintetében a felhasználási jogok megszerzése. Az előadás során Özgen úr részletekbe menően körüljárta ennek pozitív (egyszerűség, költséghatékonyság, alkalmazkodás a felhasználók igényeihez), illetve negatív aspektusait (az esetleges kisebb repertoárral rendelkező- mint pl. a magyar – szervezetek érdekeinek sérelme, a biztosítékok hiánya, az egyes szolgáltatók helyi érdekeivel való ütközés) egyaránt.

Továbbá az irányelv-tervezet célul tűzi ki a közös jogkezelő szervezetek tevékenységével kapcsolatos átláthatóság javítását (az úgy néz ki más tagállamokban is állandó vesszőparipa) és az ezen szervezetek közötti nemzetközi együttműködés fokozását (ez nemkülönben).

Ugyancsak szó esett a tervezet kényes pontjairól, így a nem-kereskedelmi felhasználások, és az ezzel kapcsolatos felhasználási jogok egyre aktuálisabb kérdéséről, a CC-licenszek alkalmazhatóságáról (például egyes – így a spanyol, vagy a holland – jogkezelő szervezetek is alkalmazzák ezeket), a helyi és HUB-szintű jogkezelők kollíziójáról, de az előadás végén szóba kerültek olyan igen atkutális problémák is, mint a territorialitás kérdésköre, vagy a UGC (User Generated Content) tartalmak megítélése.

Az előadás után – a már türelmetlen pályázók legnagyobb örömére – sor került az Apáthy-díjak kiosztására is, az alábbiak szerint. 

III. helyezést ért el a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának volt hallgatója, (kedves barátom) Takó Sándor A filmkészítés folyamatát övező polgári jogi kérdések Magyarországon és az Egyesült Államokban, különös tekintettel a szerzői jogra című dolgozatával.

II. helyezett lett Schwertner Nikolett Beatrix, az ELTE-ÁJK színeiben, A zeneművek szerzői jogi szabályozása egy zeneszerző szemszögéből című pályamunkájával.

I. helyezést ért el Holler Péter a Pécsi Tudományegyetem jogi karának képviseletében, Jogközösség a szellemi tulajdonon című dolgozatával.

A díjazottaknak ezúton is sok szeretettel gratulálunk, és reméljük, hogy – az ígérteknek megfelelően – dolgozataikat az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle lapjain is hamarosan olvashatjuk.