Padawan és ami utána következett – Nem is oly rég Hajdú Dóri kollegina írt egy vaskos bejegyzést az EU Bíróságának egyik legfontosabb, a Padawan ügyben hozott, szerzői jogi döntéséről. Ennek lényege röviden az, hogy ütközik az uniós joggal az, ha a magáncélú többszörözés után fizetendő jogdíjat a nem magáncélú többszörözés céljára vásárolt adathordozók után is meg kell fizetni. (Vagyis igenis különbséget kell tenni magáncélú és professzionális célú többszörözések között.) Mintha csak olvasta volna Lucie Guibault Dóri írását, nem sokra rá egy kiváló bejegyzést tett közzé a Kluwer Copyright Blogon. Ebben bemutatta, hogy a jogdíj körüli problematikára eddig milyen megoldásokat kínáltak az uniós tagállamok. Hollandiában egy bíróság kimondta, hogy igenis visszajár a befizetett jogdíj a professzionális célgek részére történő értékesítés esetén. Egy másik holland bíróság azonban ugyanabban az ügyben elutasította a felperes azon indítványát, hogy a visszatérítés végett zároljanak a holland illetékes jogkezelő (Thuiskopie) számláján több mint 7 millió eurót. Az amszterdami bírák szerint ez ugyanis a jogkezelő hatékony működését veszélyeztette volna. (A konklúzió tehát nem más, hogy jár a felperes cégnek a pénze, de azért ennyi nem.) Franciaországban azonban a szerzői jogi törvény Article L. 311-8 pontjában került kodifikálásra azon felhasználók köre, akik kivételezettként nem kötelesek a jogdíjat megfizetni.

Döntés a zenei streaming jogdíjakról az Egyesült Államokban – A New York Times tartalmas cikkben számolt be egy friss ítéletről, mely több zenei kiadó és a Pandora, online zenei streaming szolgáltató, közötti jogvitát zárta le. A kiadók azért indítottak eljárást a Pandora ellen, hogy megállapítást nyerjen: a kiadk közvetlenül is jogosultak megállapodást kötni a Pandorával a szolgáltatás nyújtásának ellentételezéseként fizetendő jogdíjakról. (A kiadók értelemszerűen többet szerettek volna kapni az eddigieknél, egészen pontosan 25%-kal többre hajtanak.) A bíróság azonban úgy ítélte meg, hogy a Pandorának jogában áll az amerikai közös jogkezelő szervezetekkel (ASCAP, BMI) olyan átfogó megállapodást kötni, amely alapján a jogkezelők teljes repertoárjához hozzáférhetnek. A siker – mint írja a NYT szerzője – csak felszínes, hiszen az ASCAP és a Pandora ugyancsak perben áll egymással, s annak az ügynek ugyancsak a jogdíjak meghatározása a tárgya. (Egy szó mint száz, szinte biztos, hogy a Pandora a jövőben az eddigieknél többet fog fizetni, a kérdés, közvetlenül kinek.)

Publikus a Hotfile ítélet – Nemrég írtam arról, hogy megszületett a legújabb ítélet az online tárhelyszolgáltatók felelőssége kérdésében: a Disney és társai sikerrel fogták perbe a Hotfile oldalt üzemeltető céget és Anton Titov tulajdonost. A Scribd oldalon keresztül immáron elérhető az igencsak hosszú (közel száz gépelt oldal) terjedelmű döntés. Még nem volt időm áttanulmányozni, de rövidesen megejtem. Akkor alapos elemzés, addig csak link hozzá.

Bekeményít Spanyolország a jogellenesen linkelőkkel szemben – A The Verge cikke beszámol arról, hogy Spanyolországban úgy módosították az irányadó törvényt, hogy a szerzői jogilag védett tartalmakra utaló linkeket tartalmazó weboldalak tulajdonosai hat évig tartó szabadságvesztéssel büntethetők, amennyiben a linkelésből haszna is származik. A szigorításra a cikk szerint is a spanyolokra nehezedő, folyamatos amerikai nyomás miatt került sor. Az USA nyomása a Special 301 jelentések fényében egyáltalán nem lehet meglepő. Mint ahogy árulkodó az az adat is (feltéve, hogy igaz, és hiteles módon állapították meg), miszerint a Spanyolország internetes népessége által fogyasztott zenei tartalmak 98.7%-a jogellenes. A jogérvényesítés erősödése egyelőre azonban úgy vélem kérdéses. A hírről az Index is tudósított. Angolul ugyancsak olvashatunk erről az eseményről az EDRi-gram hírújságjában.

Online kérdőív az árva mű irányelvről – A Kluwer Copyright Blog első szerzői jogi online kérdőíve, mely valljuk meg őszintén, elég rövidre sikeredett, a tavaly elfogadott, a tagállamok által azonban lassan implementálandó árva mű irányelvre fókuszál. Bár csak két kérdésről van szó, azért figyelmébe ajánlom minden blog olvasónak ezek (1 perc alatt történő) megválaszolását. Az első ponton az irányelv alapvető célkitűzésével, nevezeten a kulturális örökség „tömeges” digitalizálásával kapcsolatos véleményünkre kíváncsiak a kutatók. A második kérdés megtudakolja, ki mint vélekedik a kiterjesztett közös jogkezelés alkalmazásának lehetőségéről a tömeges digitalizálás vonatkozásában. A válaszok a teljes egyetértéstől a teljes elutasításig terjednek. Hogy e két kérdésre adott válaszokból mit hoznak ki a kutatók, még nem tudom, de ennyi reklámot megérdemeltek.