A RapidShare köteles szűrni a netet – A svájci RapidShare cég évek óta haragos pereket folytat a tartalomipar különböző szereplőivel német és amerikai földön. Néha nyert (legalábbis a döntések így voltak értelmezhetők), de sok esetben vesztett, és egyes bíróságok szűrésre és blokkolásra kényszerítették. A RapidShare weboldala azóta jelentősen átalakult, mintha csak plasztikázták volna, már rá sem lehet ismerni az eredeti weboldalra. Ez persze elvileg jót tett a cégnek – jogilag. Gazdaságilag kevésbé: a népszerűsége lejtmenetben van. Mondjuk ki nyíltan: a tárhelyszolgátatót tényleg többségében jogellenes célokra használták az emberek. Tavaly a hamburgi szövetségi fellebbviteli bíróság olyan ítéletet hozott, amely ugyan nem a RapidShare oldalára feltöltött tartalmak proaktív (elő)szűrésére kötelezte a céget, hanem arra, hogy monitorozza a netet, és tegyen meg mindent azon linkek blokkolása iránt, amelyek a RapidShare tárhelyein őrzött jogvédett tartalmakra utalnak. A német Szövetségi Legfelsőbb Bíróság a RapidShare fellebbezését augusztusban elutasította, tette közzé a TorrentFreak, vagyis a cég elszenvedte az eddigi „legmagasabb szintű” vereséget. Természetesen ettől a cég még nem fog összeroppani – jogilag, mert az immáron vaskossá duzzadó joggyakorlat fényében szolgáltatása nem támadható, ha mindent megtesz a jogsértések elkerülése érdekében. E feladatai mostantól tehát tovább bővülnek, ami viszont a cég gazdasági kilátásait még sűrűbb ködbe burkolja.

Új sampling per a láthatáron – Az Egyesült Államok bíróságait a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulója óta ostromolják a zenészek és hangfelvétel előállítók a hangmintázással kapcsolatos beadványaikkal. A keresetek alapjául általában olyan felhasználások szolgáltak, amikor egy (rendre hip-hop) zenészm egy korábbi hangfelvétel azonosítható részét beillesztette saját hangfelvételébe. Hol többet, hol kevesebbet. Erről sokat írtam már a blogon és cikkekben is, nem ismétlem magam. (Legutóbb ugye épp Kanye West kapcsán, aki „megtisztelte” az Omega együttest egy jelentős mértékű hangminta átvételével.) A Copyhype blog szerzője egy új perről számolt be nemrégiben, ahol azonban nem az eredeti szerzői jogosult indított eljárást a felhasználóval szemben, hanem fordítva: utóbbi (pontosabban három személy: Robin Thicke, Pharrell Williams és Clifford Harris) kérte annak bírósági megállapítását, hogy nem történt engedély nélküli felhasználás. (A per alperesei a sampling perekből jól ismert Bridgeport Music kiadó a Funkadelic zenekar által jegyzett „Sexy Ways”, valamint Marvin Gaye örökösei, mint a „Got to Give it up” című dal jogosultjai.) Rendkívül kíváncsian várom a fejleményeket. (Terry Hart idézett bejegyzése amúgy elsődlegesen a sampling jogi vonatkozásait járja körbe az Egyesült Államok vonatkozásában, sokat lehet belőle tanulni.)

A könyvszkennelés transzformatív jellegéért küzd a Google – Mi más is tehetne? Miután Chin bírónak rövidesen érdemben döntenie kellene a Google Books ügyben, az óriáscég – meglátásom szerint – egyetlen igazi védekezési lehetősége, ha a fair use doktrínára/tesztre hivatkozik a per során. E tétel alkalmazásának azonban egyik (de nem kizárólagos) fogalmi eleme, hogy a felhasználás milyen célból történik. Az amerikai bírósági gyakorlat következetesen megerősíti, hogy a több tényező kötelező figyelembe vétele ellenére is a felhasználás fair volta mellett szólhat, ha az átalakító, úgymond transzformatív. Vagyis egy jogvédett művet az eredetitől eltérő formában vagy jelentéstartalommal ismertet meg a nagyközönséggel. Ilyen transzformáció lehet például egy paródia, könyvrecenzió vagy egy idézési célú tudományos felhasználás. Hogy egy könyv digitalizálása és hozzáférhetővé tétele elfogadható-e átalakításként, komoly vita tárgya lehet. Tagadhatatlan, s a Google persze erre örömmel hivatkozik, ismert olyan ítélet, amely szerint egy fotó miniatürizált változatban (thumbnail) történő elérhetővé tétele transzformációt eredményez. Meglátjuk, Chin bíró mit mond majd az ügyben. Ami biztos, lehet, hogy ezen a részkérdésen áll vagy bukik a Google Books jövője.

Hatásos műszaki intézkedés a 3D kalóznyomatok ellen? – Ahogy a három dimenziós nyomtatás egyre inkább terjedőben van, úgy lehet egyre többet hallani az ily módon, ám engedély nélkül történő nyomtatással elkövetett jogsértésekről. Az sem véletlen, hogy kevés idő kellett ahhoz, hogy az első (legalábbis én elsőként most hallok erről) cég piacra dobja másolásvédelmi szoftverét, amellyel megakadályozható, hogy egy-egy 3D alakot a nyomtató használója több példányban is létrehozzon. A kaliforniai start-up cég, az Authentise olyan szoftvert fejlesztett, ami lehetővé teszi, hogy a három dimenziós test nyomtatási adatai a nyomtatóra továbbítást követően többé ne legyenek (újra) felhasználhatóak. Egyszerűbben: minden csak annyiszor kerülhet kinyomtatásra, ahányszor arra a vásárló jogot szerez. Hogy ez a másolásvédelmi szoftver beválik-e, nem tudom, de rendkívül érdekes látni, hogy ezen a területen is ekkora szerepre tesznek szert a hatásos műszaki intézkedések.

Nyilvános a The Survey Bay adatbázisa – A Cybernormer svéd kutatócsoport tagjai, élükön az általam többször is említett Steffan Larsson kollégámmal, az elmúlt napokban nyilvánosságra hozta egy 2011-es kutatás valamennyi adatát, kereshető, felhasználóbarát adatbázis keretében. A The Pirate Bay svéd torrent indexáló oldal segítségével The Research Bay fedőnév alatt néhány napig folytatott adatgyűjtés keretében a kutatócsoport a TPB oldal használóinak fájlcserélési habitusait vizsgálta (többek közt közel 700 magyar ember is válaszolt a kérdőívre). Larssonék a témában azóta is folyamatosan publikáltak, mára pedig feldolgozták a hatalmas adatmennyiséget, amely a fenti linkről elérhető. Kézirati formában már elkészült a magyar attitűdöket bemutató anyag, most épp folyóiratot keresünk hozzá, remélem rövidesen arról is beszámolhatok. Addig is tessék az adatbázist böngészni, és megismerni: a fájlcserélők egy része (kb. 75.000 ember) miként vélekedik e tevékenységről.