A 2012. évi C. törvény, azaz az új Büntető Törvénykönyv hatályba lépéséig kevesebb, mint egy hónap van hátra, és jelentős változások várhatóak a szellemi tulajdonjogot, azon belül is elsősorban a szerzői jogot érintő szabályozások tekintetében. Ezen változások közül egy új intézkedési nemet, az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét szeretném bemutatni.
Az új Btk. több, fontos területen is jelentős változásokat eredményez, mind a szabályozás rendszerében, mind a különböző bűncselekmények tényállásainak tekintetében. Jelen írásommal szeretném bemutatni egy új intézkedési nem lehetőségeit a szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban. Ez pedig nem más, mint az „új Btk.” 77. §-ban szabályozott elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
Az intézkedést a bíróság rendeli el a büntetőeljárás megindulását követően ideiglenes vagy végleges jelleggel. A 2012. évi C törvény miniszteri indoklása alapján az elsődleges jogalkotói szándék a 2011/93/EU irányelv 25. cikkének való megfelelés volt a gyermek-pornográf tartalmakkal szembeni hatékonyabb fellépés érdekében. A jelenlegi szabályozási koncepció alapján azonban mind az ideiglenes, mind a végleges hozzáférhetetlenné tétel szélesebb tényállási körben alkalmazható lesz.
Az eljárás a büntetőeljárásban résztvevőkön túlmenően feladatokat és kötelezettséget ró a tárhelyszolgáltatókra, a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókra, a keresőszolgáltatókra és a gyorsítótár szolgáltatókra, valamint a Nemzeti Média és Hírközlési Hatóságra egyaránt.
A változások több jogszabályt is érintettek:
- 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
- 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (Be.)
- 2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről
- 2001. évi CVIII. törvény az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről (Elker tv.)
- 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról
- 1979. évi 11. törvényerejű rendelet a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról
- 1996. évi XXXVIII. törvény a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről
Az intézkedési nemnek két változata van: az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tétele.
Elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele
Amennyiben az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyik, amellyel kapcsolatban elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének van helye, és az a bűncselekmény folytatásának megakadályozásához szükséges, az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel rendelhető el.
IDEIGLENES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTEL ÉS MEGŐRZÉSRE KÖTELEZÉS: Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel elrendelhető tehát az elektronikus adat ideiglenes eltávolításával. Ebben az esetben a tárhely-szolgáltató köteles az adott elektronikus adatot elérhetetlenné tenni, és azt megőrizni. A gyakorlatban ez egy, az Elker tv. 13. §-ban meghatározott eljáráshoz és Be. 158/A. § szakasz szerinti számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésre kötelezéséhez hasonló eljárás, egyebekben utóbbival együtt is kiszabható. A végrehajtására a tárhely-szolgáltató kötelezhető, és a megőrzésre kötelezés érdekében a bírósági végrehajtó jár el. A magyarországi tárhely-szolgáltatónak a végrehajtásra 1 munkanap, a külföldi tárhely-szolgáltatónak 30 nap áll rendelkezésére.
Ha a bírósági végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a kötelezettséget, erről haladéktalanul – a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó – jegyzőkönyvet készít, és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon beterjeszti az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét vagy visszaállítását elrendelő bírósághoz rendbírság kiszabása céljából. A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára a tárhelyszolgáltatóval szemben az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vagy visszaállítására vonatkozó kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki. A rendbírság ismételten is kiszabható.
A szerzői jog jogosultjai az Elker tv. 13. § alapján eddig is kérelmezhettek hasonló jellegű eljárást (természetesen nem csak büntetőjogilag releváns szerzői jogi jogsértés miatt), azonban a büntetőeljárásban a bizonyítékok megőrzésére tekintettel csak a nyomozó hatóság előzetes beleegyezése esetében volt szerencsés ezt kérni, különben előfordulhatott, hogy az elektronikus adat még azelőtt törlésre került, mielőtt a feljelentéssel a nyomozó hatóság érdemben foglalkozott volna. Az új eljárásnak nem eleget tevő tárhelyszolgáltató ráadásul ezentúl komoly rendbírságra is számíthat.
HOZZÁFÉRÉS IDEIGLENES MEGAKADÁLYOZÁSA:Abban az esetben van rá lehetőség, amennyiben a tárhelyszolgáltató az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozó kötelezettséget nem teljesítette, vagy az elektronikus adat ideiglenes eltávolítására vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre és a büntetőeljárás gyermekpornográfia (Btk. 204. §) vagy állam elleni bűncselekmény (Btk. XXIV. Fejezet) vagy terrorcselekmény (Btk. 314-316. §) miatt indult, és az elektronikus adat e bűncselekménnyel áll összefüggésben. A bíróság a határozatával az elektronikus hírközlési szolgáltatókat kötelezi az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozására. A végrehajtását a NMHH szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a keresőszolgáltatók és a gyorsítótár szolgáltatók bevonásával.
Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének kizárólag az ügydöntő bírósági határozat meghozataláig van helye. A bíróság ügydöntő határozatában rendelkezhet az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel megszüntetéséről vagy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről.
Elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele
A 2012. évi C törvény alapján véglegesen hozzáférhetetlenné kell tenni azt az elektronikus hírközlő hálózaton közzétett adatot, amelynek hozzáférhetővé tétele vagy közzététele (közvádas) bűncselekményt valósít meg, amelyet a bűncselekmény elkövetéséhez eszközül használtak, vagy amely bűncselekmény elkövetése útján jött létre. A törvény indoklása alapján a bevezetésének indoka, hogy azon bűncselekményeket, amelyek a számítástechnikai hálózaton való közzététellel valósulnak meg, a Btk. büntetni rendeli. A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről ügydöntő határozatában rendelkezik.
VÉGLEGES HOZZÁFÉRHETETLENNÉ TÉTEL: A bíróság ügydöntő határozatában rendelkezik arról, hogy a tárhely-szolgáltató az elektronikus adatot tegye véglegesen hozzáférhetetlenné. A bírósági végrehajtó ezt az értesítést személyesen kézbesíti a kötelezettnek, és ellenőrzi a kötelezett azonnali teljesítését a helyszínen; a végrehajtó legkésőbb a kézbesítést követő munkanapon ellenőrzi a helyszínen a teljesítést, amennyiben az azonnali teljesítés feltételei nem állnak fenn. Ha a végrehajtó az ellenőrzés során azt állapítja meg, hogy a kötelezett nem teljesítette a meghatározott cselekményt, erről nyomban a teljesítési határidő lejártának napját is tartalmazó jegyzőkönyvet készít és azt legkésőbb a jegyzőkönyv készítésének napját követő munkanapon a megállapított pénzbírság kiszabása céljából beterjeszti a végrehajtást foganatosító bírósághoz.
A büntetés-végrehajtási bíró a bírósági végrehajtó értesítése alapján a tárhelyszolgáltatóval szemben a hozzáférhetetlenné tételi kötelezettség elmulasztása miatt százezer forinttól egymillió forintig terjedő pénzbírságot szabhat ki. A pénzbírságot kiszabó határozattal szemben halasztó hatályú fellebbezésnek van helye. A pénzbírság további mulasztás esetén háromhavonta ismételten kiszabható. Ha a tárhelyszolgáltató a kötelezettség elmulasztása miatt első alkalommal jogerősen kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a kötelezettségét, a büntetés-végrehajtási bíró az iratokat haladéktalanul megküldi az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételéről első fokon határozatot hozó bíróságnak az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele a hozzáférés végleges megakadályozásával eljárás lefolytatása érdekében.
HOZZÁFÉRÉS VÉGLEGES MEGAKADÁLYOZÁSA: A bíróság hivatalból vagy az ügyész indítványára az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával rendeli el, ha a büntetőeljárás befejezésekor az elektronikus adathoz való hozzáférés ideiglenes megakadályozása volt elrendelve, és a hozzáférés megakadályozása továbbra is indokolt. Ugyancsak elrendeli a bíróság, ha a tárhelyszolgáltató a kiszabott pénzbírság ellenére nem teljesíti a végleges hozzáférhetetlenné tételi kötelezettségét vagy a bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét gyermekpornográfia megvalósulása miatt rendelte el és a tárhelyszolgáltató kötelezettségének nem tesz eleget a pénzbírság kiszabására tekintet nélkül haladéktalanul. Elrendeli továbbá, ha az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozóan a külföldi hatóság jogsegély iránti megkeresése a megkeresés kibocsátásától számított harminc napon belül nem vezetett eredményre. A végrehajtását a NMHH szervezi és ellenőrzi az elektronikus hírközlési szolgáltatók, a keresőszolgáltatók és a gyorsítótár szolgáltatók bevonásával.
A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság eljárása a hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozása során
A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a NMHH a bíróság elektronikus adat ideiglenes vagy végleges hozzáférhetetlenné tételéről szóló rendelkezését kizárólag elektronikus úton közli a hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatókkal. Amennyiben a bíróságtól kapott értesítésben az adatok hiányosak, vagy a végrehajtás kétséges lehet az NMHH azt jelzi a kérelmezőnek. A NMHH a feladatainak végrehajtása érdekében működteti a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisát (a továbbiakban: KEHTA), és a működtetés céljából feldolgozza az oda bevitt adatokat. A KEHTA adatai nem nyilvánosak, azokba csak a bíróság, az ügyész, a nyomozó hatóság és az Országgyűlés illetékes bizottságának a tagjai tekinthetnek be.
A bíróság elektronikus úton megküldött értesítése alapján a NMHH a KEHTA-ban rögzíti az eljáró bíróság megnevezését és a határozat számát, az elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről szóló rendelkezést és az elektronikus adat azonosítására és elérésére vonatkozó adatokat. A hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók és a kereső- és gyorsítótár-szolgáltatók kötelesek a KEHTA-hoz csatlakozni abból a célból, hogy a bíróság elektronikus adathoz való hozzáférés megakadályozásáról, illetve a megakadályozás megszüntetéséről rendelkező határozatainak eleget tegyenek, illetve a végrehajtást a hozzáférhetetlenné tett adatra irányuló keresés eredményeként találat vagy a tárolt változat elérhetőségének nem biztosításával elősegítsék. A Magyarország területén található adatkicserélő központok, így különösen a Budapest Internet Exchange (BIX) kötelesek közreműködni az intézkedések végrehajtásában.
Mentesül a KEHTA-hoz való csatlakozási kötelezettség alól az a nyilvános internet-hozzáférés szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely kizárólag olyan más elektronikus hírközlési szolgáltatón keresztül csatlakozik a Budapesti Adatkicserélő központhoz (BIX) és a nemzetközi adatkicserélő központokhoz, amely szolgáltató már csatlakozott a KEHTA-hoz. Az értesítés körében a NMHH a kormányzati Ügyfélkapu rendszer biztonságos tárhely szolgáltatásán keresztül elektronikusan küldi meg a hozzáférhetetlenné tétel elrendeléséről, illetve annak megszüntetéséről szóló bírósági határozatot, illetve a határozat végrehajtásához szükséges adatokat a szolgáltató részére.
A NMHH technikai ajánlása a hozzáférés ideiglenes vagy végleges megakadályozásához az IP cím eltérítés és Deep Packet Inspection egyidejű alkalmazását javasolja. A szolgáltatók által megvalósított hozzáférhetetlenné tételi rendszernek az alábbi hatékonysági jellemzőket kell minimálisan egyidejűleg teljesítenie:
- legalább 5.000 db egyedi URL pontos felismerése és kezelése;
- legalább 5.000 db egyedi IPv4 unicast route prefix kezelése;
- legalább 500 db egyedi IPv6 unicast route prefix kezelése;
- az illegális HTTP tartalmak esetén „elsötétítő oldal” megjelenítése a bíróság határozatában megadott szöveggel;
- a szolgáltató nemzetközi peering forgalmának legalább 5%-át ki kell tudnia szolgálni a rendszernek
- legalább 99,5%-os rendelkezésre állást kell biztosítania a rendszernek
Konklúzió
A szabályozás sajnos nem lett egyszerűen átlátható, különösen úgy, hogy a részletszabályok több, különböző szintű normában lettek elhelyezve. Minden eljárás tekintetében elmondható, hogy rendkívül rövid határidőket szab minden érintett számára, és nem teljesítés esetén súlyos pénzbeli bírságot helyez kilátásba, mely akár többször is kiszabható. Lényeges különbség, hogy az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel a hozzáférés megakadályozásával kizárólag a meghatározott bűncselekményi tényállások megvalósulásakor, míg a végleges hozzáférhetetlenné tétel minden közvádas bűncselekmény esetében lehetséges, ahol annak egyébként helye lehet. Mindazonáltal utóbbi esetben akár a szerzői jogok megsértése miatt indult büntetőeljárások során is szerepe lehet a jövőben, és komoly kihatással lehet majd az online jogsértésekkel szembeni fellépés hatékonyságára is.
A jelen cikk megírásához a felsorolt jogszabályokon kívül a NMHH online felületen elérhető információit is felhasználtam.
UPDATE
A mai napon kapott információk alapján (köszönet értük) a szabályozás korántsem tekinthető véglegesnek ugyanis jogszabályváltozások (bár már csak szűk három hét van hátra…) még érinteni fogják a területet. Így a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása nyomán (a T11105 törvényjavaslat elfogadásra került és kihirdetésre vár) az értesítési határidők számításának rendje pontosításra került: a bíróság határozatát az elektronikus hírközlési szolgáltatók részére az NMHH kézbesítési rendszerén keresztül küldött értesítés napját követő munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.
Ugyanezen törvényjavaslat nyomán módosult a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény is, mely a nemzetközi jogsegéllyel kapcsolatos részletszabályokat rögzíti.
A külföldi bíróság által elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtását erre vonatkozó megkeresés esetén át kell venni. A bíróság megvizsgálja, hogy az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtásának átadása iránti megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés a hazai végrehajtáshoz szükséges, az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat tartalmazza-e. Ennek alapján a bíróság rendelkezik az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó külföldi ítélet elismeréséről és végrehajtásának átvételéről, és elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adat eltávolításával történő végrehajtását.
Az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele végrehajtására irányuló külföldi megkeresés esetén a Fővárosi Törvényszék megvizsgálja, hogy a megkeresés teljesítésének feltételei fennállnak-e, és a megkeresés tartalmazza-e azokat az adatokat, amelyek az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgálnak. Ezek a következők: IP cím ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszk, domain név, URL cím, illetve portszám. Amennyiben a megkeresés teljesíthetőségének nincs akadálya, a Fővárosi Törvényszék elrendeli az elektronikus adat hozzáférhetetlenné tételének eltávolítással történő végrehajtását.
A magyar bíróság által jogerősen elrendelt elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása azon külföldi állam részére átadható, amelynek területén a tárhelyszolgáltató székhelye vagy telephelye van. A bíróság a jogerős, elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét elrendelő határozatának külföldön történő végrehajtására irányuló kérelmét a külföldi államhoz történő továbbítás végett megküldi az igazságügyért felelős miniszternek. A végrehajtás átadása iránt az igazságügyért felelős miniszter keresi meg a külföldi államot. A bíróság az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételére irányuló megkeresésben tájékoztatja a külföldi államot, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.
A megkeresésben a bíróság tájékoztatja a külföldi államot arról, hogy amennyiben harminc napon belül nem tud eleget tenni a megkeresésnek, akkor a bíróság elrendeli az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének az elektronikus adathoz való hozzáférés végleges megakadályozásával történő végrehajtását.
A szabályozás tehát nem végleges, és a 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet módosításának lezárultáig még biztosan lesznek további változások, melyre a T11105 törvényjavaslat is utal (127/A. §)