Rádió az iTunes-on – Az Index cikke szerint az Apple-nek sikerült megállapodást kötnie a négy legnagyobb zenekiadó közül kettővel (Warner Music és Universal Music), s így élesbe kapcsolták az Apple által egy ideje már tervezett online rádió projektjét. A modell előnye természetesen az Apple birodalom által nyújtott előnyökből fakadhat, hiszen a rádió és az online zenebolt funkciók összekötése folytán – szemben a Pandora, a Spotify vagy az Rdio alkalmazásokkal – nem csak hallgatni, de az igazán megtetsző hangfelvételt egy gombnyomással meg is lehet majd venni. Természetesen nem meglepő, hogy az új szolgáltatás elsőként az USA-ban, majd a fizetőképes nagy országokban (Egyesült Királyság, Japán, Németország stb.) indulna.

Nem adja fel Gary Fung – A legutóbbi Hírmorzsákban tettem említést az isoHunt (és néhány további) torrent indexáló oldalt és trackert létrehozó Gary Funggal szemben indított per másodfokú ítéletéről, mely megalapozottnak találta a kulcsszavas szűrést, és az elsőfokú bíróságot a kártérítés összegének megállapítására buzdította. Gary Fung azonban, alkotmányellenes jogértelmezésre hivatkozással kezdeményezte, hogy egy esküdtszék mondjon véleményt, vajon a bírósági végzés nem épp az innovációt veti vissza és a szólásszabadságot korlátozza. A felvetés fontos lehet, de – ha most tippelhetek – úgy érzem, hogy ez a próbálkozás bukásra van ítélve. Van egynéhány ítélet, ami Fung érvelésével szembemegy, nem hiszem, hogy az elsőfokú bíróság mégis a kanadai alapítónak adna igazat.

Megjelent a Dal+Szerző 2013/1. száma – Benne a már megszokott minőségben interjúk garmadája, ezúttal Unger Balázzsal, Prieger Zsolttal, Yonderboi-jal, Dubrovay Lászlóval, Horváth Istvánnal, Hamar Dániellel, Bernáth(y) Sándorral és Zsigával. Mindezek mellett kis hírek a nagyvilágból, megemlékezés Bódi László, a.k.a. „Cipő” halála kapcsán, a szokásos YouTube és Facebook listák (még mindig a „Belehalok” a legnézettebb magyar videoklip). Tóth Péter Benjamin tollából pedig olvashatunk a plágiumról, de még a legfrissebb szerzői jogi törvénymódosításról is.

Nem összehangolt a jogkezelők magatartása, de nem is biztos, hogy jó – A napokban kaptam Grad-Gyenge Anikó kolléganőmtől azt a rendkívül érdekes sajtóközleményt és ítéletet, amely 24 európai közös jogkezelő szervezet (köztük az Artisjus is) állítólagos összehangolt, az Európai Unió versenyjogi szabályaival ellentétes gyakorlata vonatkozásában hozott európai bizottsági határozatát részben megsemmisítette. A „vádak” szerint a jogkezelő egyesületek az internetes, kábeles és műholdas zenei műsorszórás kapcsán összehangolta a gyakorlatát a kölcsönös képviseleti szerződéseik révén, amelyek alapján valamennyien engedélyt adhatnak a többi szervezet repertoárjába tartozó művek felhasználására, de csak a saját földrajzi területükön. Vagyis a jogkezelők magatartásában azt kifogásolták a felhasználók, hogy bár bármilyen gyakorlatilag tartalomra kérhettek tőlük engedélyt, ám azt csakis országonként tehették. Megint másként: az internetes felhasználások földrajzi területekhez nem köthető, és a szerzői jog territoriális jellegének ütközését szimbolizálja a jogvita. A A Bizottság határozata 2008-ban megtiltotta

„‑ a társulási záradékokat: a szerződésmintán alapuló olyan kikötéseket, amelyek korlátozzák a szerzők azon jogát, hogy szabadon választhassák meg azt, hogy melyik közös jogkezelő szervezet tagjává szeretnének válni;

‑ a kizárólagossági záradékokat: a szerződésmintán alapuló olyan kikötéseket, amelyeknek a hatása az, hogy minden közös jogkezelő szervezet részére biztosítja azt, hogy a székhelye szerinti ország területén kizárólagos területi védelmet élvezzen a többi jogkezelő szervezettel szemben a kereskedelmi felhasználók részére adott engedélyek megadását illetően;

‑ azt az összehangolt magatartást, amelynek fennállását a közös jogkezelő szervezetek között korábban megállapították, és amellyel a kölcsönös képviseleti megállapodásokban minden szervezet korlátozza a repertoárjába tartozó művekre vonatkozó engedélyek megadásának jogát a másik szerződő közös jogkezelő szervezet területén.”

A Törvényszék most megállapította, hogy bár az első két észrevétele jogos a Bizottságnak, azonban az eljárásban nem sikerült hitelt érdemlően bizonyítani a harmadik, összehangolt magatartással kapcsolatos pontot. A törvényszéki ítélet egy fontos elemévé válik a szerzői jog territoriális jellegével, illetve a határokon átívelő engedélyezései eljárásokkal kapcsolatos aktuális vitának. Az Artisjus-szal kapcsolatos ítéletet lásd itt (angol nyelven).

Megnyitotta online kapuit az első amerikai digitális könyvtár – Sovány Attila hallgatómnak köszönhetően hallottam e hírről. A 2010-es első ötletelést, majd 2011-ben kezdett aktív előkészítést követően megnyitotta kapuit az első abszolút digitális, vagyis online elérhető könyvtár, a Digital Public Library of America az Egyesült Államokban. A könyvtár állományába a hírek szerint indulásként 2 millió tétel került be. Az új intézmény létrehozásában százas nagyságrendű könyvtáros, „digitális humanista” és egyéb szakember vett részt a DPLA szerint. Érdemes egy pillanatra ellátogatni a weboldalra, és megtekinteni azt: egészen vonzó külsőt, jól használható funkciókat kapott. Az érdeklődés kedvéért rákerestem két kedvenc amerikai írómra: a már public domain Mark Twainre (256 fotó, 32 szöveges fájl és 2 videó a találat eredménye – Tom Sawyer kalandjait pedig három kattintással máris letölthetném a University of Connecticut könyvtárából), valamint Kurt Vonnegutra. Nála azonban csak egy fotót találtam. Így beigazolódott az a sejtés, hogy a könyvtár online vélhetően csak a public domain alkotásokhoz ad korlátlan hozzáférést (illetve irányít el a megtalálási helyre).