A hatásos műszaki intézkedés védelmét a szerzői jogról szóló 1999. LXXVI. törvényünk (továbbiakban: Szjt.) egyértelműen biztosítja a szerzői jog jogosultjainak számára. A hatásos műszaki intézkedés megkerülését ezen túlmenően a Büntető Törvénykönyvünk (továbbiakban: Btk.) büntetni rendeli. A cselekmény krimianalizálásának szükségességével nem mindenki ért egyet, de a gyakorlatban egyébként is igen ritka ilyen ügyben büntetőeljárás megindulása. 2010-ben ez 0, 2011-ben 12, 2012-ben pedig 13 esetben történt meg, míg vádemelési javaslat 2011-ben 7, 2012-ben mindössze 1 esetben történt a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részéről.

A cselekmény megítélése büntetőjogi megközelítésben mindezek alapján bagatell-jellegűnek tűnik a hatóságok részéről, különösen, ha az eljárások számát a cselekmény tényleges gyakoriságához viszonyítjuk. Szinte minden számítógépi programalkotás el van látva valamilyen, a hozzáférést vagy  a felhasználást koordináló műszaki intézkedéssel, amelyek megkerülése nélkül nem lehetséges azok jogellenes felhasználása, miközben az illegális szoftverek aránya Magyarországon csak elenyésző mértékben csökken.

Az index.hu főoldalára kerülő cikk azonban több szempontból is érdekes kérdéseket vetett fel számomra. A szerző már a cikk első bekezdésében, nyíltan tájékoztatja arról az olvasókat, hogy a cikk megírásához a Facebook Home számítógépi programalkotás (továbbiakban: szoftver) egy feltört verzióját használta fel.

Ez önmagában nem feltétlenül lenne probléma, azonban nyomban linkeli is a feltört verzió elérhetőségét, miközben ráadásul elmondja, hogy teljes mértékben tisztában van azzal, hogy a szoftver forgalmazója kizárólag meghatározott készüléktípusokra és meghatározott területi korlátozással kívánta azt forgalomba hozni. Aki pedig a link alapján sem értette volna meg a korlátozás kijátszásának a menetét, annak a cikk szerzője külön, lépésről-lépésre is elmagyarázta a szükséges teendőket a cikk végén.

A forgalmazó tehát a fentieknek megfelelően a szoftvert ellátta az általa kívánt korlátozásokat biztosító hatásos műszaki intézkedéssel, amelyet azonban a cikk írója szerint „szerencsére a hekkerek azonnal feltörtek”. Az Szjt. alapján műszaki intézkedés minden olyan eszköz, alkatrész vagy technológiai eljárás, illetve módszer, amely arra szolgál, hogy a szerzői jog jogosultja által nem engedélyezett cselekményeket – rendeltetésszerű működése révén – megelőzze, illetve megakadályozza.

A Szjt. 95. § alapján a szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni a szerzői jog védelmére szolgáló hatásos műszaki intézkedés megkerülésére, feltéve, hogy az említett cselekményt olyan személy hajtja végre, aki tudja, vagy akinek az adott helyzetben általában elvárható gondosság mellett tudnia kellene, hogy a cselekmény célja a műszaki intézkedés megkerülése.

 A szerzői jog megsértésének következményeit kell alkalmazni továbbá olyan eszköz, termék vagy alkatrész előállítására, behozatalára, terjesztésére:


1) amelyet a hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából kínálnak, reklámoznak vagy forgalmaznak,
2) amelynek a hatásos műszaki intézkedés megkerülésén kívül nincs számottevő gazdasági jelentősége, illetve célja, vagy
3) amelyet elsősorban a hatásos műszaki intézkedés megkerülésének lehetővé tétele vagy megkönnyítése céljából terveztek, gyártottak, alakítottak át, illetve teljesítettek.

A hatályos Btk. 329/B. § szakasz alapján pedig aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedést haszonszerzés végett megkerüli, vagy e célból ehhez szükséges eszközt, terméket, berendezést vagy felszerelést készít, előállít, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, továbbá az is, aki a szerzői jogról szóló törvényben meghatározott hatásos műszaki intézkedés megkerülése céljából az ehhez szükséges vagy ezt könnyítő gazdasági, műszaki, szervezési ismeretet másnak a rendelkezésére bocsátja.

Számomra kissé ellentmondásos ez a szabályozás, különösen, ha a szellemi tulajdonra vonatkozó jogok megsértése esetén büntetőjogi szankció kiszabását ultima rationak tartjuk. Az Szjt. alapján ugyanis  csak a hatásos műszaki intézkedés megkerülésére alkalmas eszköz, termék, alkatrész terjesztése tekinthető jogsértőnek, ami viszont valamilyen gazdasági/kereskedelmi tevékenységet feltételez. Ezzel szemben a Btk. szerint vétséget követ el az, aki a hatásos műszaki intézkedés megkerüléséhez szükséges, vagy az megkönnyítő műszaki ismeretet másnak a rendelkezésére bocsájtja, függetlenül attól, hogy azt milyen módon, illetve milyen szándékkal tette.

A fent megjelölt index.hu cikk felett természetesen nem szeretnék jogi ítéletet mondani, de véleményem szerint minimum alapvető etikai követelményeket sért az egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb online hírportál főoldalán, vezércikként ilyen tartalmú írást megjeleníteni.