Szerzői jog a XXXI. OTDK-n
Lassan két éve, hogy hírt adtam a XXX. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Állam- és Jogtudományi Szekciójának pécsi eseményeiről. Akkor legnagyobb örömömre akkori diákom, a blog jelenlegi társszerzője, Hajdú Dóri is a díjazottak között szerepelt (egészen pontosan első helyezést ért el) a HADOPI témakörében írt dolgozatával. Alig több, mint egy hónap, s a következő, három napos tudományos megmérettetés is megrendezésre kerül. Ezúttal Szegeden. És ezúttal két tagozat is az IP-re fog fókuszálni.
Forrás: XXXI. OTDK hivatalos weboldala |
A hivatalos tagozati beosztás szerint a „Polgári Jog IV. (Szellemi alkotások joga, iparjogvédelem)” elnevezésű tagozat nyolc, általános szellemi tulajdonvédelmi dolgozatot ölel fel, melyek olyan témakörökre koncentrálnak, mint a jellegbitorlás, a mérnöki visszafejtés, a filmkészítés polgári jogi kérdései, a droit de suite (követőjog), a munkaviszonyban létrehozott találmányok, a felszólalás a védjegyjogban, a Hungarikumok, végül egy általános, a szellemi alkotások jogának alapjellegzetességeire koncentráló írásmű. A tagozatban – legnagyobb örömömre – zsűritagként magam is részt fogok venni. Ez azt jelenti, hogy valamennyi dolgozatot töviről-hegyire át fogom olvasni, és objektív sorrendet fogok felállítani közöttük, ami egyharmad részt hozzáfog járulni a 4 díj (egy első, egy második és két különdíj) elosztásához. Az OTDK után természetesen jelentkezni fogok az eredményekkel.
Azért csak az eredményekre utaltam előbb, mert témájukat tekintve persze a fenti dolgozatok nem igazán illenek a jelen blog profiljába. Nem úgy a következő tagozat, amely a „Polgári jog V. (Kihívások a szerzői jogban)” címet viseli. E tagozat legalább két okból is fantasztikus. Szubjektíve azért, mert csupa-csupa olyan témakör köszön vissza benne, amellyel magam is foglalkozok, s mint ilyenek, érdeklődésemre tartanak számot egytől-egyig. Objektíve pedig azért, mert két éve még elképzelhetetlen volt, hogy hét dolgozat íródjon átfogóan nézve a szerzői jog témaköréből. Ez alapvetően azt mutatja, hogy a copyright a 21. században valóban egyre vonzóbb terület a joghallgatók számára is. Reméljük a jövőben ez csak fokozódni fog. No de a hét téma (a beosztás szerinti sorrendben haladva): árva művek, közös jogkezelés, válságjelek a digitális szerzői jogban, könyvtári digitalizálás, fájlcsere, használt szoftverek és az online világ fizetőeszköze (no, ez utóbbi vélhetően nem teljesen szerzői jogi kérdés). A zsűriben egyetlen oknál fogva nem tudtam bekerülni: összeférhetetlenség. Az egyik említett dolgozatot egy kiváló hallgatóm jegyzi, akiben bízok, hogy magának és a közönségnek is képes lesz bizonyítani. Akárcsak a másik hat hallgató, akik együttesen három díjért szállnak versenybe (egy első, egy második és egy különdíj).
Sok sikert előre is mindenkinek, a verseny után pedig jelentkezünk majd alapos beszámolókkal.