Lendületben a könyvtárak

Soros posztomat egy nagyon jeles eseményhez igazítottan publikálom, habár tartalma folyamatosan bővült. A minap ugyanis díszes konferencia keretében mutatták be Parlamentünk Felsőházi üléstermében a Digitalizált Törvényhozási Tudástár (DTT) névre keresztelt digitális könyvtári adatbázist. Ugyanakkor az elmúlt hetekben bővelkedtünk ehhez hasonló, könyvtári berkekből származó kiváló hírekkel.

Habár a DTT az apropója a publikálásnak, szeretnék időrendi sorrendben haladni a továbbiakban. Így elsőként essék szó az Országos Széchenyi Könyvtár által indított ELDORADO projektről. Mint az október legvégén bejelentett program neve is jelzi, az OSZK célja nem más, hogy a forrásoktól roskadozó polcain található tartalmakat szép sorjában digitalizálja és azokhoz meghatározott keretek között hozzáférést engedjen. A projekt az “Elektronikus Dokumentumküldés Országos Rendszere, Adatbázisa, és Dokumentumtárának Megvalósítása az Országos Széchényi Könyvtárban” hivatalos címet viseli. Ahogy a kapcsolódó sajtóhíradásban olvashatjuk:

“Az ELDORADO-projekt célja, hogy a felhasználók digitális formában, jogszerűen hozzájuthassanak a szerzői jogi védelem alatt álló, illetve e védelem hatálya alól kikerülő dokumentumokhoz a magyar könyvtári információ és dokumentumszolgáltató rendszer részeként működő, a projekt keretében megvalósuló szolgáltatás-rendszer használatával.”

Ezek alapján a felhasználóknak arra nyílhat majdan lehetőségük, hogy 4 millió dokumentumból rendeljenek elektronikus példányt, avagy kölcsönözze ki azt e-könyv formátumban. A kommüniké persze – nagyon helyesen – hangsúlyozza azt is, hogy “akár” a szerzői jog által védett művekből is igényelhető példány, nem csak a public domain művekről. Ebben az esetben komolyan kell venni a hatályos szerzői jogi törvény rendelkezéseit, nehogy bárki belefusson ismét egy kellemetlen jogvitába (lásd a Digitalizációs keresztes lovag történetét). Legnagyobb örömömre az a megtiszteltetés ért, hogy ebben a projektben magam is részt vehetek, épp a szerzői jogi vonatkozások kapcsán igyekszek majd hasznos tanácsokkal segíteni az OSZK munkáját. Bízok benne, hogy a két éves projekt végére nagyon sok pozitívumról számolhatok majd be.

Áttérve immáron munkahelyem egyetemi könyvtárára, kiváló hírekről tartottak sajtótájékoztatót a szegedi Klebersberg Könyvtárban (nekem csak TIK) november 9-én. Eszerint három új adattár vált hozzáférhetővé bárki számára Contenta gyűjtőnév alatt. A projekt keretébe a TIK munkatársai nagy teljesítményű szkennerük segítségével több százezer oldal terjedelemben digitalizálták az összes szegedi egyetemi folyóiratot, tudományos actát és évkönyvet, az egyetemtörténeti jelentőségű kiadványokat, hallgatói lapokat, valamint a digitálisan elérhető különféle periodikákat. A Contenta keretében ugyanakkor az összes szakdolgozat és a doktori értekezések is kereshetővé váltak. (Aztán ha valaki úgy gondolja, hogy ez alapot adhat a plagizálásra, kétszer is fontolja meg, mit tesz. Ha a kéziratok ily módon hozzáférhetők, akkor nem csak a diákok lelhetnek erre rá.) S ez a lépcső még csak az első volt, mert a TIK szkennere révén a jövőben még oldalak százezreit lehet majd a jövőben a közönséghez juttatni.

Végül essék szó a záróeseményről. December 5-én gyönyörű parlamenti épületünk díszes Felsőházi üléstermében mutatta be az Országgyűlési Könyvtár a Digitalizált Törvényhozási Tudástárat (OGYK DTT). Már 2010-ben lehetett olvasni arról, hogy az OGYK monstre digitalizálásba kezd, hogy a repertoárjában fellelhető tartalmak során tegyen – meghatározott korlátok között – hozzáférhető többek között magyar jogforrásokat, könyveket, folyóiratokat, országgyűlési dokumentumokat. Ugyan a szerzői jogilag védett tartalmakhoz nem lehet általános jelleggel hozzáférni (ez ne lepjen meg senkit), a régi források iránt érdeklődő kutatók (de még egyszerű olvasók is) végeláthatatlan adathalmazra – nagyjából 2 millió oldalnyi terjedelemben – lelhetnek. (Sok esetben még a pesti utat is megspórolhatják azok, akiknek az OGYK-ba kellene utazniuk egy-egy forrásért.) A tegnapi rendezvényen egyébként a projektet az abban szervesen részt vevő vezető kollégák mutatták be, köztük a releváns szerzői jogi kérdésekkel is megismerkedhettek a jelenlévők. (Az eseménnyel kapcsolatban lásd a Híradó összefoglalóját, valamint az SG.hu cikkét.)

A könyvtárak tehát lendületben vannak. Az elmúlt években és az előttünk álló években is százmilliók áramoltak/áramlanak a fentiekhez hasonló programokba, mely a kulturális örökségünk megőrzését és az eredményeknek a társadalom felé történő visszacsatornázását célozzák. S mindez talán még tovább is fokozható lesz. Bár erre már utaltam, és a színfalak mögött már megkezdődtek a párbeszédek, bízok abban, hogy a szerzői jogi aggályok lehető legoptimálisabb megválaszolásával e fronton is könnyíthetünk a könyvtárakra helyeződő nyomáson. Mert jelenleg az a veszély fenyeget, hogy az internet korában a jelenlegi jogszabályi keretek gúzsba kötik a könyvtárakat, s elveszthetik a megőrzés és a tájékoztatás kapcsán játszott (játszandó) szerepüket. A szerzői jogok minél teljesebb védelme mellett tehát meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy kulturális lerakataink minél közelebb kerüljenek potenciális látogatóikhoz: ha a jövőben nem is kizárólag a fizikai, de az online világban is.
(Amennyiben az elmúlt hetekben bármi más, releváns könyvtári hír ismert volna, amit nem említettem, várom a kommentek között a linkeket, beszámolókat. Tudjunk minél több projektről minél többen!)

6 thoughts on “Lendületben a könyvtárak”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük