Hírmorzsák #2.25

A Fox hamarabb értékesíti filmjeit az interneten. A holland Kalózpárt nem jutott be a nemzeti parlamentbe. Kis magyar YouTube valóság. Országok célkeresztben: kiket is tart számon az USA? Az Európai Parlament jóváhagyta az árva mű irányelv-tervezet szövegét. – Hírmorzsák #2.25.

A Fox hamarabb értékesíti filmjeit az interneten – A Fox filmóriás forradalminak nem nevezhető új ötlettel állt elő: a filmszínházi bemutatót követően, azonban a filmalkotás lemezen történő megjelentetését megelőzően kiváló minőségben fogja csökkentett áron kínálni a tartalmakat az amerikai vásárlók számára. A modell nyilván nem új, hiszen hosszú ideje jogos igényként jelent meg mind a jogosulti, mind a fogyasztói oldalon, hogy a tartalmak mielőbb megvásárolhatóvá váljanak és megvásárlásra kerüljenek. Az első érintett film rögtön a Prométheusz. Míg a filmhez lemezen csak október 11-től lehet megvásárolni, a „digital HD” (DHD) verzió már szeptember 18. óta megvásárolható az UltraViolet oldalon keresztül. Kíváncsian várom, lesz-e ennek valamilyen komoly hatása a csökkenőben lévő amerikai vásárlásokra.

A holland Kalózpárt nem jutott be a nemzeti parlamentbe – Ellentétben a német kollégáik tartományi szintű sikereivel, a holland Kalózpárt gyakorlatilag elhanyagolható szintű támogatást (összesen 30.600 szavazatot) kapva az agyonvert mezőnyben kullogott a szeptember 12-ei választásokat követően. Minden ország más. Ez hosszú ideje világos. Mindenesetre a holland bukta intő jel lehet a kalózmozgalomnak, hogy az országos szintű érdekérvényesítéshez (de legalább első lépcsőként a parlamentbe jutáshoz) nem elég a lendület és a lelkesedés. Program is kell hozzá. Németországban jövőre lesznek választások. Nálunk nincs már két év se. (És még sok más európai országban vannak jelen a kalózok komoly követelésekkel.) Mozgalmas évek jönnek tehát!

Kis magyar YouTube valóság – És hadd jelezzem előre: igenis így helyes! Németh Laci kollégám hívta fel a figyelmet egy, a Népszabadság online felületén közzétett anyagra. A cikk arról írt, hogy a Dandó Zoltán által a Magyar Népmesék rajzfilmsorozat epizódjainak képi világára újonnan költött elbeszélések, melyek együttesen többmilliós nézettséget produkáltak a legnépszerűbb videóportálon, immáron nem érhetők el, ugyanis a jogtulajdonos (Kecskemétfilm Kft.) a YouTube-nál kezdeményezte a videók eltávolítását. Vitán felül áll, hogy Dandónak kötelessége lett volna engedélyt kérni a felhasználásokhoz. Bár Dandó szerint a kisfilmek a jogosultaknak is hozhattak extra megtekintést, ez a védekezés nyilvánvalóan nem ad kellő fokú alapot arra, hogy a másodlagos szerző feloldozást nyerjen. Ugyanakkor felmerül a kérdés, vajon ugyanez lenne a helyzet, ha mondjuk idehaza is lenne kifejezett szabad felhasználási szabály a paródia vonatkozásában? (Nos, vélhetően igen, mert szerintem a jogosult előbb szedetné le a filmet a YouTube-ról, minthogy belemenne bármiféle beszélgetésbe arról, hogy a felhasználás paródia-e vagy sem.) 

Országok célkeresztben: kiket is tart számon az USA? – Az Egyesült Államok Kongresszusának egy bizottsága a napokban tett közzé egy listát (és minimális elemzést) azokról az országokról, melyek az internetes szerzői jogsértések melegágyaként szolgálnak. A listán – nem meglepő módon – olyan országok szerepelnek, mint Kína, Oroszország, Ukrajna, avagy Olaszország és Svájc. Ez utóbbi kettő annyira meglepő, mint amennyire nem. Előbbi országban egyre több per indul a The Pirate Bay blokkolása iránt vagy épp a Google ellen, utóbbiban pedig a RapidShare székhelye található. Átmeneti állapotokról tesz említést a jelentés például Kanada vagy épp Spanyolország esetén. Előbbiben új szerzői jogi törvény született, utóbbiban pedig rendre sikertelenül indulnak a szerzői jogsértőkkel szembeni perek. Persze mondhatnánk: ennyi? Ázsia többi része, Afrika? Nyilván egy jelentés sosem lehet teljes, de a három oldalacska, ami végül megszületett, szinte viccesen rövid.

Az Európai Parlament jóváhagyta az árva mű irányelv-tervezet szövegét – És akkor a legfontosabb a végére. Újabb jelentős lépést tett az uniós jogalkotás afelé, hogy az árva művekről szóló, egyébként a kritikák kereszttüzében álló irányelv-tervezetből irányelv legyen. Nem olyan rég a módosított tervezetről értekeztem, most már kivárok a következő elemzéssel addig, amíg az irányelv végérvényesen elfogadásra kerül. Erre is sor kerül hamarosan. Ezzel összefüggésben addig lásd az EDRi írását.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük