Cikkajánló #3.9 – Cloud computing, a szerzői jogvédelem tárgya és az integritáshoz fűződő jog

Némi (újabb) elmaradásomat letudva ezúttal two in one akció keretében szeretnék cikkajánlást közzétenni három kiváló kolléga két tanulmányáról. Elsőként (időben előre haladva) Faludi Gábor és Grad-Gyenge Anikó tanulmányáról essék szó, mely a cloud computing szerzői jogi megítélésével foglalkozik, majd Gyertyánfy Péternek a szerzői jogi törvény két passzusához kapcsolódó bírói és SZJSZT-s gyakorlatát bemutató anyaga következik.

A Faludi – Grad-Gyenge szerzőpárosnak az alábbi anyaga már nem az első az elmúlt időszakból (durván egy évből). A mostani is egy, a szerzői jog szempontjából aktuális technológia elemzését adja. Az Infokommunikáció és Jog című folyóirat jubileumi, 50. számában megjelent tanulmány logikusan, feszített tempó mellett (szinte már röviden – mondhatni olvastam volna még tovább), pontokba szedve ismertette a felhő alapú szolgáltatások alapismérveit. Így annak eredetéről, fogalmi meghatározásáról olvashatunk elsőként, melyet a szolgáltatások szerzői jogilag relevánsnak tekinthető vonatkozásai követnek. Annak függvényében, hogy a felhőben tárolt tartalmakhoz kik férhetnek hozzá, a szerzők saját, közösségi, bárki számára igénybe vehető osztott, végül az előbbieket ötvöző hibrid felhő között tesznek különbséget. A szerzők – a nemzetközi trendnek is megfelelően – elkülönítik mindezek mellett a szoftver, platform és infrastruktúra, mint szolgáltatás modelleket (SaaS, PaaS, IaaS). Mindezek után részleteiben is olvashatunk a szerzői jogilag releváns vonatkozásokról, így különösen a szolgáltatás vonatkozásában releváns szereplők: a szolgáltatás nyújtója, igénybe vevője, és a hozzáférés nyújtója vonatkozásában (különösen az előbbi kettő kapcsán). E ponton a szerzők a törvényünk szabad felhasználással kapcsolatos rendelkezéseit vették elő, és vizsgálták azok alkalmazhatóságát, illetve csokorba gyűjtötték, mely esetekben zárható ki az ezekre való hivatkozás.

Gyertyánfy Péter tanulmánya pedig a másik vezető szellemi tulajdonvédelmi szaklapjában, a Szemlében jelent meg. Az Artisjus korábbi főigazgatója által készített anyag mindazok számára izgalmas olvasmány, aki érdeklődik a szerzői jogi törvény egy-egy passzusához kapcsolódó (kifejezetten aktuális) esetjog iránt. A szerző ugyanis a szerzői jogvédelem tárgyát, valamint a mű egységéhez fűződő jogot taglaló szakaszokra alapozott bírósági döntéseket és Szerzői Jogi Szakértő Testületi szakvéleményeket, sőt egyes esetekben a releváns uniós joggyakorlatot gyűjtötte egy csokorba. Előbbi kapcsán említésre került a védelemképesség bizonyításának kérdése, bemutatásra kerültek a védelemképesség általános feltételei (különösen a gyakorta fókuszba kerülő egyéni-eredeti jelleg), valamint az egyes műtípusok esetén megfigyelhető problémák (olvashattunk termék logóról, interjúról, színházi jelmezekről, általában véve weboldalról, építészeti tanulmánytervekről, graffitikről, felmérési útmutatóról, reklámötletről és kreatív koncepcióról, sőt még labdarúgó mérkőzésről is). A mű egységéhez fűződő jog kapcsán természetesen teret szentelt a szerző annak a fontos elméleti kérdésnek, hogy a jogszabályi megfogalmazás „vagy” szócskái fényében miként, pontosabban hány részre bontva kell értelmezni az integritás megsértésének lehetőségét. A tanulmány számomra legértékesebb része ráadásul itt található, ugyanis ezen értelmezési kérdés vonatkozásában Gyertyánfy részletekbe menően hoz – egyébként számomra nem minden esetben meggyőző – bírósági ítéleteket. Végül mindezt egyes műtípusok vonatkozásában felmerülő sérelmeket taglaló döntések is bemutatásra kerültek.
Röviden és tömören – bár ez lassan védjeggyé válik a cikkajánlók cégén – ezúttal is csak arra tudok mindenkit buzdítani, hogy tanulmányozza a fenti két tanulmányt, mert megéri. A kutatást segítendő íme a két cikk bibliográfiai adatai:

Faludi Gábor – Grad-Gyenge Anikó: A cloud computing-alapú szolgáltatások szerzői jogi megítéléséről, Infokommunikáció és Jog, 2012. június, p. 105-108.
Gyertyánfy Péter: A szerzői jog bírói gyakorlata 2006-tól: a védelem tárgya és a mű egysége, Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle, 2012. augusztus, p. 35-51.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük