A PayPal a legújabb magánnyomozó? – Amikor a Wikileaks elleni szankció gyanánt a PayPal befagyasztotta a kiteregetős hírportál PayPal számláját, ugyancsak elszomorodtam, habár tagadhatatlanul érzem a Wikileaks-szel kapcsolatos közjogi aggályokat is. Amikor a PIPA és a SOPA arra tett javaslatot, hogy a pénzügyi tranzakciós szolgáltatók önkéntesen lépjenek fel a jogsértéssel, illetve jogsértésben való közreműködéssel gyanúsítható weboldalakkal szemben, értsd: blokkolják a pénzükhöz való hozzáférést, már meg sem lepődtem, sőt, megerősítette bennem azt az érzést, hogy az online szerzői jogsértésekkel (elsősorban a fájlcseréléssel) szembeni jogérvényesítés egyik jövőbeli tendenciája lesz/lehet ez a fajta irány. Mondhatni erre most már tényleg mérget lehet venni. A PayPal ugyanis a TorrentFreak híradása szerint olyan általános szerződési feltételeket fogalmaz meg, amelyek gyakorlatilag önkéntes nyomozói munkát, adatgyűjtést tesznek a tranzakciós cég számára lehetővé. A hírek szerint a Putlocker nem kívánta ezeket a feltételeket elfogadni, s így számláját a PayPal három hónapja befagyasztotta. Szolid PayPal használóként magam is tapasztaltam már, milyen dilemma az ilyen. Én viszont magánszemély vagyok. A Putlocker nem. A DDL szolgáltató vélhetően örökre elköszönhet a pénzétől… Szép új világ?

Újabb plágium – de most a magyaroktól? – Érdekes cikket közölt az [origo] a napokban. Hamarosan (augusztus 9.) az Egyesült Államokban bemutatják a Magic Mike című filmet, amely egyes vélemények (méghozzá a producer, P. Koltai Gábor) szerint a Koltai Róbert által – többek között Szegeden is – forgatott Magic Boys-szal komoly hasonlóságot mutat, s nem csak címében. S mivel a magyar filmet 2009-ben forgatták, ezért elképzelhető, hogy az amerikai gyártó felhasználta a magyar filmalkotást. Mint idén már többször s feljött, hazánkban a plágium korát éljük, ettől persze nem eszik olyan forrón a kását. Egyrészt jogsértés csak akkor képzelhető el, ha a forrásmunka egyéni-eredeti jellegű, önálló szerzői jogvédelemre számot tartó része (vagy persze egésze) kerül felhasználásra, avagy például a cím jellegzetesnek tekinthető, és merchandise jogok illetik meg a magyar szerzői jogosultat. (Megérdemelne egy elemzést, de ez utóbbit én nem tartom valószínűnek.) Másrészt mindenképpen meg kell vizsgálni, a felhasznált rész csak „ötlet”, vagy egyéni-eredeti kifejezésnek tekinthető-e. Ennek eldöntésénél persze az sem mindegy, volt-e valaha bármilyen közös forrása a két filmnek, vagyis hogy az alap idea máshonnan jött-e? Nem tudom, lesz-e lehetőségem bármelyik filmet is megnézni, de a tény, hogy itt mindenféle férfi sztriptízesek életéről van/lehet szó, engem akaratlanul az Alul semmi című filmre emlékeztet.) No, talán meglátjuk:-)

Most akkor a szerzői jogsértők terroristák lennének? – Akár ez is lehetne az üzenete az O’Dwyer ügynek. 2008-ban egy brit fiatalember, Richard O’Dwyer (akkoriban elvileg még csak 20 évesen) létrehozta a TVShack.net oldalt, amelyen ugyan nem tárolt vagy tett a nyilvánosság számára hozzáférhetővé szerzői jogilag védett tartalmakat, azonban azok közvetlen elérésére alkalmas linkeket gyűjtött össze. Ugyan az oldalt az Egyesült Államokban 2010-ben bezárták, O’Dwyer azonban két év alatt – az amerikai ügyészség szerint – közel 230.000 dollárt keresett reklámbevételekből. Ráadásul .cc domain alatt újra indította az oldalát. Nem sokkal ezt követően kezdetét vette egy olyan eljárás, amelyre akkoriban egyáltalán nem lehetett számítani, sőt sokáig nem is gondoltam volna, hogy sor kerülhetne ilyenre. (Persze az O’Dwyer ügyet is túlnövi a Mega Konspiráció.) A hetekben megjelent fájlcsere könyvemben is épp arról beszéltem, hogy az Egyesült Államokban hagyományosan a magánjogi perek útján szokás a fájlcserélőkkel szemben fellépni. Persze ismertek büntetőügyek, sőt kifejezetten szép számban indulnak ilyenek, habár általában trackerek üzemben tartóival szemben. O’Dwyer ügye ezektől „csak” annyiba tér el, hogy itt nem fájlcserélésről, sokkal inkább in-line linkelésről van szó. A kérdéskör új dimenziója azonban az, hogy úgy fest: az amerikai igazságügyi minisztérium immáron a külföldi állampolgárok kiadatását is igyekszik elérni, s – ezzel szerintem nem túlzok – a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel azonos módon kezelni a szerzői jogot megsértő embereket. Ez így nem kicsit helytelen. A történet messze a lezárástól, sőt. A brit belügyminiszter ugyanis engedélyezte a kiadatást…

Europeana Photography – digitalizálási projekt a fényképes örökség megőrzésére – Az Európai Unió legnagyobb digitális könyvtára, az Europeana, új projektet indított útjára a fényképészeti alkotások örökségének megőrzése céljából. A projekt hónapok óta fut, egészen 2015-ig fog a 13 közreműködő ország 19 intézménye digitális másolatokat szolgáltatni az Europeana részére. Egészen pontosan 500.000 alkotás kerül majd az Europeana gyűjteményébe, ahogy az olvasható a fenti linken annak érdekében, hogy hűen tükrözze az adott kor állapotait: helyszínekről, emberekről, eseményekről, trendekről, a változásokról. Nem mondom, az efféle szelekció kicsit cenzúraként hat, mintha csak az tartozna a fényképészeti örökségünkbe, amit a 19 intézmény majd kiválogat, de legyünk optimisták, hogy az Europeana felhasználói kiváló tartalmakhoz juthatnak majd a projekt révén.

Tovább nő az e-könyvek aránya az Egyesült Államokban – A New York Times rövid cikkben tett említést arról a kutatásról, amely szerint az e-könyvek népszerűsége tovább fokozódik. 2010-hez képest az e-könyvek értékesítéséből származó bevételek gyakorlatilag megduplázódtak, 2 milliárd dollár fölé emelkedtek. Ezzel egy időben a papír alapú kötetekből származó bevétel közel egymilliárd dollárral csökkent, következésképp a könyvipar bevétele relatíve változatlanok (néhány éve). Ezzel együtt szektorokra bontva is érdemes végig tekinteni az eredményeken, és a cikk szerint úgy fest, hogy például a gyermekkönyvek piacán komoly előrelépés történt. Kíváncsi leszek, mikor fogunk már végre hazánkban is ehhez hasonló (jó) hírekről hallani…