A tanulmányban körbejártam, hogy a szerzői jog kialakulásában milyen tényezők játszottak domináns szerepet. Hosszú évek alatt kiérlelődött gondolataim szerint négy ilyen tényezőt lehet említeni: a technológia fejlődését (a tárgyi oldalt), nevezetesen elsőként a nyomdagép európai feltalálását; a szerző koncepciójának újraértelmezését (az alanyi oldalt), mely a reneszánszhoz és az individualizmushoz köthető; a fogyasztói oldalt, vagyis hogy az emberek egyre szélesebb köre akart és tudott hozzáférni a nyomtatott irományokhoz; végül a politikai oldalt, nevezetesen azt az igényt, hogy a jogalkotó szabályozni kívánta ezen új viszonyok kereteit.

Ezt követően azt is igyekeztem részletes példákkal alátámasztva bemutatni, hogy meglátásom szerint a szerzői jog fejlődésében a négy feltétel közül mindig is élen járt a technológiai és a fogyasztói oldal, illetve pontosabban a fejlesztések és az e technológiákhoz, illetve a tartalmakhoz való hozzáférés iránti fokozódó igények. Ezt négy példán keresztül mutattam be. Az első, s történetileg legizgalmasabb példa a zeneművek védelmével kapcsolatos gondolatokat foglalja össze. Ezt követték a XX. század egyes technológiai fejlesztései által támasztott kihívások értékelése. „Nem mind arany, ami fénylik” alcímmel ellátva igyekeztem e helyütt bemutatni, hogy nem minden technológia váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az általam választott példa a televíziós sugárzáshoz köthető. A harmadik fő fejezetben röviden a jövőképet is igyekeztem felvázolni. Ehhez az e blogon is részletesen tárgyalt Google Books projektet használtam. Végül, hogy hű maradjak a készülő könyvem célkitűzéseihez, egy rövidke fejezetet szántam a fájlcserélés kérdéskörének is.

No, a tanulmány kézirati verzióját (mely a szerkesztés alatt minimális változásokon esett keresztül, a jelen poszthoz csatolom. Érdeklődéssel várom bárki véleményét!