A fájlcserélés gazdasági hatásairól

Az “arany” és az “ezüst” után akkor következzen a blogbejegyzés-író versenyre beadott bronzérmes pályamunka. Szabó András versenyzőnk a fájlcserélés gazdasági hatásait vizsgálta az Egyesült Államok, illetve Magyarország film- és zeneipara vonatkozásában. Statisztikákban bővelkedő, problémafelvető írás következik!


Temérdek kimutatás (lásd itt és itt)látott már napvilágot arról, hogy a fájlcserélés mekkora kárt okoz az egyes iparágaknak. Jelen cikk alapötlete egy, a jelenségen belül tett tartalmi megkülönböztetés. A fájlcserélés zene-, illetve filmiparra gyakorolt gazdasági hatásait külön-külön elemzem és hasonlítom össze egymással. A vizsgálódáshoz az Egyesült Államok illetve Magyarország zene-, és filmpiacát veszem alapul.

A fájlcsere védelmében gyakran elhangzó érv, hogy a jelenség nem egyoldalúan káros, hanem hasznot is hajt, mivel egyfajta reklámként működik. Igaz, a fogyasztó ingyen jut hozzá a tartalomhoz, viszont a terjesztés ezen formája is népszerűsíti az adott produkciót, mivel a készítők bevételkiesésüket az így megszerzett ismeretségből fakadóan más forrásokból pótolhatják. Ez a modell a zeneipar esetében gond nélkül működhet: a fogyasztó megszereti (sőt a fájlcserélésben, vagyis a mű terjesztésében való aktív részvétellel, másokkal is megszeretteti) az előadót, majd – ha erre lehetősége nyílik – fesztivál- vagy koncertjegy formájában fizet a tartalomért. De mi a helyzet a filmiparral? Vajon arra is igaz-e, hogy ha egy letöltött film elnyeri a fogyasztó tetszését, később megvásárolja, vagy megnézi moziban? Valószínűleg nem, mivel a koncertekkel ellentétben a mozi nem nyújtja az „ott voltam és élőben láttam” többletélményt.

A fentiekből adódik a kérdés: a fájlcsere vajon nagyobb kárt okoz-e a filmforgalmazóknak, mint a zeneiparnak? Indokolt lenne-e a filmművészeti alkotásokat a jelenleginél szigorúbb, hatékonyabb jogszabályi védelemben részesíteni?

Mintául – kiemelkedő jelentősége miatt – az Egyesült Államok piacát választottam, melyet a hazai helyzet bemutatása követ majd. Előbbiek gazdasági helyzetéről a 2002-ben és 2007-ben készült részletes felmérésekből kaphatunk képet. A magyar zene- és filmipar esetében pedig az azok bevételeiről szóló 2004-es és 2011-es jelentéseket vettem az összehasonlítás alapjául.

Az évszámokat azért tartom a téma szempontjából megfelelőnek, mert ekkor, az ezredforduló után kapott igazán életre a P2P típusú fájlmegosztás. A fájlcserélő programok úttörőjeként már 1999-ben rohamos ütemben terjedő Napster forgalma még jórészt csak zeneletöltésre koncentrálódott, emellett még szerverek és központi vezérlés nélkül működött. 2000 végére azonban megjelent a Gnutella, majd rövidesen az ennek forráskódjából fejlesztett Bearshare, 2004-re pedig a ma is használt torrent technológia. Ez utóbbi népszerűsége, felhasználóinak egyre növekvő tömege vezetett oda, hogy a fájlcserélés valódi világjelenséggé vált.

Az Amerikai Statisztikai Hivatal adatai szerint az amerikai zeneipar összbevétele 2002 és 2007 között (2007-es árszínvonalon számolva) 4,63-ról 5,12 milliárd $-ra, azaz 11%-kal nőtt. Ezen belül a zenei tartalmak értékesítéséből származó bevétel aránya változatlanul 64% maradt. A filmiparhasonló, 12%-os növekedést könyvelhetett el (53,25 milliárd $-ról nőtt 59,86-ra) viszont ezen belül a filmalkotások után fizetett jogdíjakból származó bevétel aránya 79%-ról 65%-ra csökkent, ami a gyakorlatban 3,62 milliárd $-os mínuszt jelentett.

Ez utóbbi adat érvként állhatna a filmalkotások számára nyújtandó többletvédelem mellett – a filmipar összbevételének a zeneiparénál valamivel nagyobb arányú növekedése viszont azt bizonyítja, hogy szereplői a fájlcsere okozta bevétel-kiesésüket eredményesebben tudják pótolni más forrásokból, például a filmekbe épített reklámokkal és egyéb termékekkel.

A fájlcsere hazai gazdasági hatásairól a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége, illetve a Nemzeti Filmiroda által közölt, az előzőeknél jóval frissebb adatok állnak rendelkezésünkre. A MAHASZ éves jelentései szerint a magyar zeneipar összbevétele (2011-es árszínvonalon számolva) 2004-ben 17,65 milliárd forintot, 2011-ben pedig mindössze 4,45 milliárd forintot tett ki, ami 13,2 milliárd forintos, vagyis 75%-os bevételcsökkenést jelent. Emellett a Nemzeti Filmiroda kimutatásai alapján a hazai filmipar bevételei ugyanezen időszakban 15,07 milliárd forintról 1,97 milliárdra csökkentek, az iparág tehát a korábbihoz képest 86%-kal (!) teljesített rosszabbul. A hatalmas mélyrepülés okozójaként mind a zene-, mind a filmipar képviselői egyértelműen a fájlcserélést nevezik meg.

A vizsgálódás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a fájlcserélés által támasztott kihívásokra nemcsak az egyes iparágak, hanem az egyes országok is eltérően reagálnak. Az Egyesült Államok esetében az elemzésből kiderül, hogy bár az ország zene- és a filmipara bevételeiben a fájlcserélés arányaiban eltérő változást okoz, a jelenség összhatását tekintve azonban nincs jelentős különbség.

A magyarországi viszonyokat tekintve viszont azt tapasztaljuk, hogy a filmiparunk – az elemzés alapjául szolgálófeltételezést igazolva – jelentős hátrányba került a zeneiparunkkal szemben. A vizsgált hét év alatt bevételei csaknem egytizedükre zsugorodtak, és összehasonlítva az előzővel, 11%-kal teljesített rosszabbul. A Magyarország és az Egyesült Államok közötti eltérés egyik oka lehet, hogy a hazánkban forgatott filmek esetén még nem vált tömegessé a filmekbe épített reklám.

Mivel a hazai filmgyártás, és filmforgalmazás életben tartása az állam és az állampolgárok közös érdeke, a filmművészeti alkotások fájlcseréléssel szembeni, a jelenleginél hatékonyabb, szigorúbb jogszabályi védelemben való részesítése véleményem szerint indokolt és szükséges lenne.

Források:
U. S. Census Bureau – American Fact Finder: A zeneipar 2002-es és 2007-es gazdasági mutatói
U. S. Census Bureau: A filmipar 2002-es és 2007-es gazdasági mutatói
A magyar zeneipar 2004-es és 2011-es bevételei
A magyar filmipar 2004-es és 2011-es bevételei (1456. sz. statisztikai jelentések mindkét évből)

© Szabó András
András az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának V. éves jogász hallgatója és az ELTE Bibó István Szakkollégium Büntetőjogi Műhelyének tagja. Egy éve Erasmus ösztöndíjjal tanul Göttingenben, a Georg August Universitäten. Érdeklődési területe a szerzői jog és a büntetőjog területére esik, ezek összefüggéseit vizsgálja. A 2011-es pécsi Országos Tudományos Diákköri Konferencián “Az internetes fájlcserélés büntetőjogi vonatkozásai” című dolgozattal vett részt. Később ezen jogterületek valamelyikével szeretne foglalkozni.

12 thoughts on “A fájlcserélés gazdasági hatásairól”

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük