A fájlcserélés gazdasági hatásairól

Az “arany” és az “ezüst” után akkor következzen a blogbejegyzés-író versenyre beadott bronzérmes pályamunka. Szabó András versenyzőnk a fájlcserélés gazdasági hatásait vizsgálta az Egyesült Államok, illetve Magyarország film- és zeneipara vonatkozásában. Statisztikákban bővelkedő, problémafelvető írás következik!


Temérdek kimutatás (lásd itt és itt)látott már napvilágot arról, hogy a fájlcserélés mekkora kárt okoz az egyes iparágaknak. Jelen cikk alapötlete egy, a jelenségen belül tett tartalmi megkülönböztetés. A fájlcserélés zene-, illetve filmiparra gyakorolt gazdasági hatásait külön-külön elemzem és hasonlítom össze egymással. A vizsgálódáshoz az Egyesült Államok illetve Magyarország zene-, és filmpiacát veszem alapul.

A fájlcsere védelmében gyakran elhangzó érv, hogy a jelenség nem egyoldalúan káros, hanem hasznot is hajt, mivel egyfajta reklámként működik. Igaz, a fogyasztó ingyen jut hozzá a tartalomhoz, viszont a terjesztés ezen formája is népszerűsíti az adott produkciót, mivel a készítők bevételkiesésüket az így megszerzett ismeretségből fakadóan más forrásokból pótolhatják. Ez a modell a zeneipar esetében gond nélkül működhet: a fogyasztó megszereti (sőt a fájlcserélésben, vagyis a mű terjesztésében való aktív részvétellel, másokkal is megszeretteti) az előadót, majd – ha erre lehetősége nyílik – fesztivál- vagy koncertjegy formájában fizet a tartalomért. De mi a helyzet a filmiparral? Vajon arra is igaz-e, hogy ha egy letöltött film elnyeri a fogyasztó tetszését, később megvásárolja, vagy megnézi moziban? Valószínűleg nem, mivel a koncertekkel ellentétben a mozi nem nyújtja az „ott voltam és élőben láttam” többletélményt.

A fentiekből adódik a kérdés: a fájlcsere vajon nagyobb kárt okoz-e a filmforgalmazóknak, mint a zeneiparnak? Indokolt lenne-e a filmművészeti alkotásokat a jelenleginél szigorúbb, hatékonyabb jogszabályi védelemben részesíteni?

Mintául – kiemelkedő jelentősége miatt – az Egyesült Államok piacát választottam, melyet a hazai helyzet bemutatása követ majd. Előbbiek gazdasági helyzetéről a 2002-ben és 2007-ben készült részletes felmérésekből kaphatunk képet. A magyar zene- és filmipar esetében pedig az azok bevételeiről szóló 2004-es és 2011-es jelentéseket vettem az összehasonlítás alapjául.

Az évszámokat azért tartom a téma szempontjából megfelelőnek, mert ekkor, az ezredforduló után kapott igazán életre a P2P típusú fájlmegosztás. A fájlcserélő programok úttörőjeként már 1999-ben rohamos ütemben terjedő Napster forgalma még jórészt csak zeneletöltésre koncentrálódott, emellett még szerverek és központi vezérlés nélkül működött. 2000 végére azonban megjelent a Gnutella, majd rövidesen az ennek forráskódjából fejlesztett Bearshare, 2004-re pedig a ma is használt torrent technológia. Ez utóbbi népszerűsége, felhasználóinak egyre növekvő tömege vezetett oda, hogy a fájlcserélés valódi világjelenséggé vált.

Az Amerikai Statisztikai Hivatal adatai szerint az amerikai zeneipar összbevétele 2002 és 2007 között (2007-es árszínvonalon számolva) 4,63-ról 5,12 milliárd $-ra, azaz 11%-kal nőtt. Ezen belül a zenei tartalmak értékesítéséből származó bevétel aránya változatlanul 64% maradt. A filmiparhasonló, 12%-os növekedést könyvelhetett el (53,25 milliárd $-ról nőtt 59,86-ra) viszont ezen belül a filmalkotások után fizetett jogdíjakból származó bevétel aránya 79%-ról 65%-ra csökkent, ami a gyakorlatban 3,62 milliárd $-os mínuszt jelentett.

Ez utóbbi adat érvként állhatna a filmalkotások számára nyújtandó többletvédelem mellett – a filmipar összbevételének a zeneiparénál valamivel nagyobb arányú növekedése viszont azt bizonyítja, hogy szereplői a fájlcsere okozta bevétel-kiesésüket eredményesebben tudják pótolni más forrásokból, például a filmekbe épített reklámokkal és egyéb termékekkel.

A fájlcsere hazai gazdasági hatásairól a Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége, illetve a Nemzeti Filmiroda által közölt, az előzőeknél jóval frissebb adatok állnak rendelkezésünkre. A MAHASZ éves jelentései szerint a magyar zeneipar összbevétele (2011-es árszínvonalon számolva) 2004-ben 17,65 milliárd forintot, 2011-ben pedig mindössze 4,45 milliárd forintot tett ki, ami 13,2 milliárd forintos, vagyis 75%-os bevételcsökkenést jelent. Emellett a Nemzeti Filmiroda kimutatásai alapján a hazai filmipar bevételei ugyanezen időszakban 15,07 milliárd forintról 1,97 milliárdra csökkentek, az iparág tehát a korábbihoz képest 86%-kal (!) teljesített rosszabbul. A hatalmas mélyrepülés okozójaként mind a zene-, mind a filmipar képviselői egyértelműen a fájlcserélést nevezik meg.

A vizsgálódás eredményeként megállapíthatjuk, hogy a fájlcserélés által támasztott kihívásokra nemcsak az egyes iparágak, hanem az egyes országok is eltérően reagálnak. Az Egyesült Államok esetében az elemzésből kiderül, hogy bár az ország zene- és a filmipara bevételeiben a fájlcserélés arányaiban eltérő változást okoz, a jelenség összhatását tekintve azonban nincs jelentős különbség.

A magyarországi viszonyokat tekintve viszont azt tapasztaljuk, hogy a filmiparunk – az elemzés alapjául szolgálófeltételezést igazolva – jelentős hátrányba került a zeneiparunkkal szemben. A vizsgált hét év alatt bevételei csaknem egytizedükre zsugorodtak, és összehasonlítva az előzővel, 11%-kal teljesített rosszabbul. A Magyarország és az Egyesült Államok közötti eltérés egyik oka lehet, hogy a hazánkban forgatott filmek esetén még nem vált tömegessé a filmekbe épített reklám.

Mivel a hazai filmgyártás, és filmforgalmazás életben tartása az állam és az állampolgárok közös érdeke, a filmművészeti alkotások fájlcseréléssel szembeni, a jelenleginél hatékonyabb, szigorúbb jogszabályi védelemben való részesítése véleményem szerint indokolt és szükséges lenne.

Források:
U. S. Census Bureau – American Fact Finder: A zeneipar 2002-es és 2007-es gazdasági mutatói
U. S. Census Bureau: A filmipar 2002-es és 2007-es gazdasági mutatói
A magyar zeneipar 2004-es és 2011-es bevételei
A magyar filmipar 2004-es és 2011-es bevételei (1456. sz. statisztikai jelentések mindkét évből)

© Szabó András
András az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának V. éves jogász hallgatója és az ELTE Bibó István Szakkollégium Büntetőjogi Műhelyének tagja. Egy éve Erasmus ösztöndíjjal tanul Göttingenben, a Georg August Universitäten. Érdeklődési területe a szerzői jog és a büntetőjog területére esik, ezek összefüggéseit vizsgálja. A 2011-es pécsi Országos Tudományos Diákköri Konferencián “Az internetes fájlcserélés büntetőjogi vonatkozásai” című dolgozattal vett részt. Később ezen jogterületek valamelyikével szeretne foglalkozni.

12 thoughts on “A fájlcserélés gazdasági hatásairól”

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük