Vezető hírként közölte az EDRi-gram, hogy Hollandia az első európai országként netes semlegességi törvényt fogadott el 2012. május 8-án. A törvény értelmében az internet-hozzáférés szolgáltatók (ISP) csak nagyon szűk keretek között kapcsolhatják le a fogyasztókat az internetről (csalás, számlák kiegyenlítésének elmulasztása – a szerzői jogsértés nem tartozik ide!) és hálózatuk sem „hallgatható le”. A hálózat menedzsmentje pedig csakis a sávszélesség kihasználtságát veszélyeztető torlódások és a hálózat biztonságának a megőrzése érdekében lehetséges. Íme a jogszabályi rendelkezések angol nyelvű verziója. (Ugyanakkor izgalmas kérdés, hogy vajon az EU milyen szinten szóljon majd bele a netes semlegesség kérdésébe. Erről júniusban cikkezett a New York Times.)

Az EDRi továbbra is hevesen küzd az ACTA ellen. Egy szerkesztői zárszóban számolt be az EDRi-gram arról, hogy az Európai Parlament illetékes bizottságai lassan nekiállnak hivatalosan is szavazni a megállapodásról. Az ACTA, mint jelzik, „még nem halott”. A társadalmi nyomás tehát csak tovább fokozódik a megállapodással szemben. (Nem meglepő módon a hazai kalózok is tüntetést szerveznek június 9-ére.) Sőt, a #10.10 szám újabb hírben közölte, hogy az érintett bizottságok a május 28-ai héten ténylegesen megkezdik a „munkát”, vagyis a szavazást az ACTÁ-ról. (Ezek óriási befolyással bírnak a végső parlamenti voksolás előtt.) Egy biztos: komoly dilemma előtt állnak az EU parlamenti képviselők, melyet az is mutat, hogy komoly szereplőket felvonultató rendezvények keretében sokat beszélnek mostanában e témáról Brüsszelben. (Update: és szavaztak is!)

Még egy kis Európai Parlament. A brüsszeli testület meggyőző többséggel vetette el azt a javaslatot, hogy a szellemi tulajdonvédelmet az EU belső biztonsági stratégiájának a részévé tegyék. 2010-ben a Bizottság erre tett ugyan javaslatot (mely dokumentum a hamisítást és a kalózkodást az EU biztonságát veszélyeztető jelenségként aposztrofálta; lásd: p. 6.), az EP ugyanakkor május 22-én 503 az 55 ellenében (56 tartózkodás mellett) elvetette ezt a gondolatot.

Az EDRi-gram rövid, ám annál velősebb hírben számolt be arról, hogy a hágai körzeti bíróság arra kötelezte a holland Kalózpártot, hogy hagyjon fel a The Pirate Bay elérését lehetővé tevő proxy szerverének üzemeltetésével (illetve gyakorlatilag blokkoljon minden olyan keresést, amely a TPB-re irányul a szerverén keresztül). Az EDRi szerzői szerint veszélyes precedens született. Egyrészt arra enged következtetni a döntés, hogy az internet-hozzáférés szolgáltatókat blokkolásra kötelező ítéletek nem kellőképp hatékonyak, hiszen kijátszhatók (például épp egy proxy szerverrel), másrészt egy politikai párt kényszerítése arra, hogy ne formálhasson véleményt, illetve ne vehessen részt egy nyilvános kérdés megvitatásában, az magát a demokráciát sérti. Privát véleményem szerint ez utóbbi érvelés nem teljesen jogos, hiszen a proxy szerver üzemeltetése nem szimpla részvétel egy vitában, hanem a vita tettekkel történő befolyásolása is egyben. Ugyanakkor magam is nagyon kíváncsi leszek, milyen folyományai lehetnek ennek a holland döntésnek.

Végül még egy apróság. Ha már épp Finnországban vagyok, akkor íme egy finn hír. A szerzői jogsértések ellen küzdő finn szervezet, a CIAPC két éve indított pert egy hölggyel szemben 12 percnyi fájlcserélés miatt, 6000 eurós kártérítési összeg megfizetése végett. Ugyanakkor kiderült, hogy az érintett 12 perc alatt a hölgy ingatlanján száz ember részvételével épp nyári színházi előadás zajlott. A fájlcserélésre ugyanakkor az adott ingatlanon elérhető, kóddal nem biztosított wifi hálózaton keresztül került sor. Az ügyben nem sikerült igazolni, hogy ténylegesen a wifi kapcsolatot fenntartó hölgy végezte volna a fájlcserélést. Ennek megfelelően az ügyben egy másik kérdésre kellett választ találnia a bíróságnak. Nevezetesen, hogy az előfizető elkövetett-e bármilyen szerzői jogsértést azért, mert a wifi kapcsolatát nyitva hagyta. A bíróság a kérdésre nemleges választ adott. Mivel az ítélet nem jogerős, kíváncsian várom a fejleményeket!