Hírmorzsák #2.12
iTunes Match – hamarosan már nálunk is. Ismét MSZJF vélemény a Btk. tervezetről. Harmadik csapás Új-Zélandon. Az iiNet tényleg nem felelős a fájlcserélőkért. Fókuszban a közös jogkezelés. – Hírmorzsák #2.12.
iTunes Match – hamarosan már nálunk is – Korábban én is beszámoltam az Apple Match-re keresztelt szolgáltatásáról, amelynek segítségével az előfizetők évi mindössze 25 euróért regisztrálhatna az Apple rendszerében, amely a számítógépen található (akár legális, akár nem) audiotartalmak felismerése után azokat jobb minőségű és legális példányokra cseréli. Az Appleblog bejegyzése szerint ezzel mindenki jól jár: a felhasználók, a jogosultak – és persze az Apple is. Az említett írás rögzíti, hogy az Apple és az Artisjus komoly tárgyalásokat folytat, és hamarosan megállapodás várható az iMatch hazai bevezetése céljából. Megvallom őszintén, nem vagyok nagy iTunes használó, így nehéz érdemben véleményt formálni. Ha a bevételek java része tényleg a jogosultakhoz jut, és ez komoly összeg, akkor tényleg elfogadható ez a megoldás a jogsértések kifehérítésére. (Az Apple pedig ugyanakkor még jobban a saját brandjéhez köti az embereket. Ennek lehet is örülni, meg nem is.) Köszönet Bárdossy Csabának a linkért!
Ismét MSZJF vélemény a Btk. tervezetről – Márciusban számoltam be arról, hogy a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesület (melynek magam is tagja vagyok) véleményt formált a készülőben lévő új Büntető törvénykönyv szellemi tulajdonvédelemmel (különösen szerzői joggal) kapcsolatos rendelkezéseiről. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium – legnagyobb örömömre – figyelembe vette a szakmai partnerek véleményét a szöveg javítása során. A módosított szövegtervezet kapcsán ugyanakkor az MSZJF további észrevételeket fogalmazott meg. E meglátások ugyanakkor már csak két kérdésre fókuszálnak: az új szerzői jogi tényállás haszonszerzési célzatból történő elkövetésére, illetve a tényállás indokolásának szövegére.
Harmadik csapás Új-Zélandon – A TorrektFreak múlt heti híre szerint a TelstraClear új-zélandi internet-hozzáférés szolgáltató hivatalosan is megerősítette, hogy – elsőként az országban – továbbította egyik előfizetője felé a zenekiadók helyi érdekképviseleti szervétől (Recording Industry Association of New Zealand – RIANZ) származó figyelmeztetést. Az érintett előfizető ennek megfelelően elsőként szembesülhet azzal a kellemetlen szituációval, mikor az erre hatáskörrel rendelkező Copyright Tribunal döntést hoz arról, mekkora kártérítést köteles fizetni a szerzői jogosultak felé. (A maximum 15.000 új-zélandi dollár.) A TorrentFreak bejegyzés ugyanakkor azért is érdekes, mert bemutatja, vajon miért épp a zeneipar a „motorja” az egyébként elég lassan csordogáló „csapkodásnak” a szigetországban, s nem a filmipar. Ez pedig nagyjából a költségek táján keresendő. (Ellentétben ugyanis a franciákkal, a fokozatos válasz költségeit Új-Zélandon a jogosultaknak kell viselniük.)
Az iiNet tényleg nem felelős a fájlcserélőkért – Tavaly adtam hírt arról, hogy filmelőállítók (valamint képviseletükben az AFACT) és az iiNet ISP között folyó perben a másodfokú ítélet az internet-hozzáférés szolgáltatónak kedvezett, s kimondta, hogy az ISP nem „engedélyezte” („concept of authorisation”) a fájlcserélők által elkövetett szerzői jogsértéseket a technológiai eszközök (gyakorlat az internet-hozzáférés) neutrális rendelkezésre bocsátása révén. Az AFACT nem hagyta annyiban a dolgot, és fellebbezést nyújtott be a döntéssel szemben. A canberrai székhelyű High Court of Australia, mely egyébként az ország legfelsőbb szintű bírósága, ugyanakkor elutasította a fellebbezést, és helybenhagyta a korábbi ítéletet. Maga a döntés persze rendkívül hosszú. Akit a téma csak nagy vonalakban érdekel, forduljon a bíróság két oldalas összefoglalójához, Barry Sookman blogjához vagy a TorrentFreakhez.
Fókuszban a közös jogkezelés – Nem egyszerű téma a közös jogkezelés – ezzel minden szerzői joggal foglalkozó ember szembesül nap mint nap. Sőt, részben épp e bonyolult kérdés vezet hagyományosan ahhoz, hogy az átlagos felhasználók nehezen fogadják be a szerzői jog érdekességeit. Pedig ez teljességgel alaptalan. A közös jogkezelés hasznos és fontos módja a jogok érvényesítésének és ezen keresztül a jogosultak megbecsülésének. Épp ezt felismerve az Európa 32 nagy közös jogkezelőjét tömörítő, brüsszeli székhelyű GESAC új projekt keretében igyekszik megismertetni az emberekkel e tevékenység fontosságát és indokoltságát. Az Author Societies weboldal ugyan még folyamatos fejlesztés alatt áll, de reméljük idővel sok-sok hasznos információhoz juthatunk hozzá rajta keresztül. (Köszönöm Tóth Péter Benjámin kollégámnak ezt a hasznos linket is!)