Egyelőre nem olvastam el a 39 oldalas ítéletet, de hamarosan így teszek, és pontos elemzést teszek közzé. Az ítélet lényege a New York Times híradása alapján viszont a következő lehet: 

“a reasonable jury could conclude that YouTube had knowledge or awareness” of copyright infringement “at least with respect to a handful of specific clips.”

Ez így két dolgot jelenthet: a YouTube-nak igenis lehetett tudomása a jogsértésekről, azonban mégsem általános jelleggel, hanem csupán egy kevés videoklip vonatkozásában. Ez nagyon egyszerűen azt jelenti, hogy a YouTube felelőssé tehető a felhasználók által engedély nélkül feltöltött tartalmakért. Tegyük hozzá, ez eddig is így volt. A DMCA felelősségkorlátozó rendelkezései csak addig illetik meg a különböző közvetítő szolgáltatókat, amíg nincs tudomásuk a jogsértésről. Amint ez megtörténik, intézkedési kötelezettségük támad. Maga az ügy persze pont azzal foglalkozik, hogy „mikortól tudhat” például a YouTube a jogellenes felhasználásokról.

A YouTube – az említett NYT cikk szerint – máris kétségbe vonta az ítélet jelentőségét, mondván, hogy alig néhány tartalomról van szó, amelyek már réges-régen elérhetetlenek az oldalról. A Viacom persze másként látja: 

“The court delivered a definitive, common-sense message — intentionally ignoring theft is not protected by the law.”

Jaj, de nem szeretem ezt a lopásosdit… Mindenesetre ígérem, hogy a jövő hét során én is elemeire bontom az ítéletet és véleményt formálok róla. Egyet már most valószínűsítek: a YouTube nem fogja annyiban hagyni, és el fogja vinni az ügyet a Legfelsőbb Bíróságig.

(Íme egy gyorselemzés az IP Watchon és az 1709 Blogon.)