Július – A nyár közepe lehetett volna akár uborkaszezon is, de nem volt az. Júliusban írtam egy bejegyzést az EU egyik legújabb szerzői joggal kapcsolatos irányelv-tervezetéről, a várva várt árva mű irányelv-tervezetről. Ebben egy hosszabb elemzést is közzétettem, melyet a Magyar Szerzői Jogi Fórum Egyesületnek is eljuttattam, akik voltak olyan kedvesek és több ponton egyet is értettek a benne foglaltakkal. Július másik meglepetése az Egyesült Államokból érkezett. A hanglemez-, illetve a filmipari lobbiszervezetek (RIAA és MPAA) ugyanis egy olyan megállapodást kötöttek a vezető internetszolgáltatókkal, amelynek segítségével a francia és angol modellhez hasonló, de három helyett hat lépcsőből álló fokozatos válasz szisztémát fognak az ISP-k bevezetni. (Ha mindezt egybevetjük a PIPA/SOPA előkészítésével, az Operation in Our Sites programmal, valamint a „Copyright Czar” ténykedésével, akkor az USA szerzői joga eddig nem látott szigorításon megy keresztül.) A netes semlegesség kérdése iránt nyitottak számára pedig fontos lehet, hogy az Európai Unió Tanácsa kiállt a netes semlegesség mellett (ide értve különösen az internet nyitottságának és különösen a véleménynyilvánítás szabadságának a megőrzését).

Augusztus – Augusztus egyik legfontosabb híre az volt, hogy Új-Zélandon is beindult a fokozatos válasz rendszere. (Aminek később az lett a következménye, hogy némileg lecsökkent az adatforgalom a szigetországban. Ami azt illeti, évekkel ezelőtt, mikor a jogérvényesítési irányelvet Svédországban átültették, hasonló jelenség volt megfigyelhető, fél éven belül azonban visszaállt minden a régi rendbe. Nem tudom, hogy az új-zélandiak mit fognak lépni, hiszen az értesítések már a postán vannak. Hamarosan biztos hallunk felőlük.) Augusztusban publikálta a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) a jelentését a hazai hamisítási és kalózkodási szokásokról. A jelentést ábrák garmadáját kölcsönözve vettem szemügyre, és kritizáltam némileg. Ettől a dokumentum még értékes anyag. (Akárcsak az a korábbi felmérés, melyet a HENT a középiskolások internetezési szokásairól készített.) A RapidShare izgalmas éveken van keresztül, melyből jogilag megerősödve kerültek ki – piaci pozícióik gyengülése mellett. A cég mindenesetre úgy fest, több perbe nem akar belekeveredni, ezért augusztus végén a szolgáltatás regisztrációssá tétele mellett döntött. Szerintem az alkalmazás így is pofás, kiválóan használható, sőt így még kevesebb esély van arra, hogy az oldal a szerzői jogsértések melegágya legyen. Tagadhatatlan viszont, hogy ez a döntés további pozícióvesztéshez fog vezetni náluk.

Szeptember – E mini blog legnépszerűbb bejegyzésévé vált az a hír, amely egy zalai könyvtárigazgató  kálváriájáról szólt. Jót akarván a könyvtár az interneten keresztül is elérhetővé tett a beiratkozott látogatói számára különböző digitalizált köteteket. A könyvtár pechjére a szerzői jog ezt jelenleg nem teszi idehaza lehetővé. Czupi Gyula, a digitális kereszteslovag, története még most is must read anyag! Egy másik kálvária újabb állomása következett szeptemberben: ekkorra biztossá vált, hogy a Google Books ügyben a felek nem fognak – egyelőre – egyezséget kötni, ezért kötelesek újra perre vinni vitájukat. Továbbra is tartom, hogy idővel megköttetik a harmadik egyezségi megállapodás, de egyelőre Denny Chin előtt fekszik a negyedik módosított keresetlevél. Szeptember vitathatatlanul legnagyobb meglepetését a Német Kalózpárt berlini tartományi választásokon elért hatalmas sikere jelenti. A 8,9%-os szavazatarány a pártot ötödik erővé tette a német fővárosban. A hír jelentőségét mutatja, hogy itthon még a HVG is készített interjút a párt elnökével, Sebastian Nerz-cel. Nem hagyhattam ki a szeptemberi hírek közül azt a memorandumot, melyet könyvtárak és szerzői érdek-képviseleti szervek kötöttek Michel Barnier EU biztos jelenlétében. A memorandum a könyvtárak általi digitalizálás kereteit teszi világossá. Még akkor is, ha ez soft law, nagyon fontos dokumentum. Annyira, hogy még az ősszel az Európai Bizottság is kiadott egy ajánlást a kulturális értékek digitális megőrzésével kapcsolatban. Ez – összhangban a Bölcsek Tanácsa (róluk tegnap írtam) által megfogalmazott gondolatokkal – immáron a nagypolitika szintjére emelte a könyvtári digitalizálást! Nagyon jó!

Október – Még egy kálvária. Hosszú és vontatott történet végére került pont, mikor nyolc ország aláírta az évek óta titokban szerkesztgetett Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodást (ACTA) október 1-én, Tokióban. Fontos tudni, hogy az Európai Unió ezt nem tette meg, ebbe a tagállamoknak lesz  még beleszólása. (Hollandia például nagyon kötözködik.) Mexikó pedig kizárta, hogy aláírná a megállapodást. Jogkimerülés a digitális világban? Erre a kérdésre igyekszik választ találni a ReDigi start-up az Egyesült Államokban. A szerzői jog alapján ugyanis az egyszer értékesített műhordozó (könyv, CD lemez stb.) utóbb szabadon értékesíthető a tulajdonosa által. A digitális világban a jogkimerülés (az USA joga szerint „first sale doctrine”) komoly odafigyelést érdemel, hiszen egy digitális zeneszám gondok nélkül másolható, vagyis újraértékesítése előtt könnyen lehet a dalról egy tartalékpéldányt készíteni. A ReDigi azt ígéri: van megoldás erre. Egyik kedvenc témám a zenei sampling. Szerencsére nem múlt el úgy az év, hogy egy idézhető, oktatni való jogeset ne született volna. Meglepő módon azonban ezúttal Európából, egészen pontosan Dániából érkezik a példa. E szerint a Djuma Soundsystem samplingelte engedély nélkül Atilla Engin dobos zseni egy dallamát. (No, mondjuk épp egy gitár riffről van szó.) Kötelező még egyszer meghallgatni, annyira jó mindkét dal. A Djuma mondjuk rosszul járt. Húrok helyett a dán koronákat pengetheti Atillának. Végül októberben minden eddiginél szigorúbb törvénytervezet került az USA Képviselőháza elő: a szenátusi PROTECT IP Act merész gondolatait is felülírva Lamar Smith képviselő beterjesztette a Stop Online Piracy Actet (SOPA), vagy más nevén az E-PARASITES Actet („the Enforcing and Protecting American Rights Against Sites Intent on Theft and Exploitation Act„). Laci kollégám első (decemberi) blogbejegyzésében a témáról értekezett angolul. Úgy ígérte, januárban visszatérünk a fejleményekre.

November – Kedvenc! Abszolút! Nem csak azért, mert szegedi a hír, hanem azért is, mert szemlátomást vérre menő küzdelmet kellett folytatnom a kommentelőkkel a Délmagyarország napilap online felületén, hogy ne beszéljenek butaságokat. Szerintem veszítettem, mivel képtelenség meggyőzni valakit, aki nem hagyja magát meggyőzni. Ja, miről is van szó? Íme a szoláriumretorika ügy, amely még a fájlcsere könyvembe is be fog kerülni. Az év vége azonban negatívumokat is tartalmazott. Személy szerint feltétlenül annak tartom a szerzői jogi törvényünk „reformját„, melyet a jogalkotó alig több mint egy hónap alatt vitt keresztül, a „stratégiai partnerségi együttműködést” is megcsúfolva. Novemberben hosszan értekeztem arról, hogy a reform a közös jogkezelést szerintem rosszul érintheti. (Miközben a politikusok is maffiázzák az Artisjust – no persze akkor az emberek miért tennének másként -, szemlátomást a politikusok maguk sem értik, mit fogadtak el…) November tagadhatatlanul legizgalmasabb (bár egyelőre csekély, de folyamatosan növekvő hatású) hazai eseménye a Magyar Kalóz Párt (MKP) színre lépése volt. Habár korábban létezett már Kalózpárt idehaza, az MKP újult erővel tűnik képviselni a szerzői jogból kiábrándult közösség érdekeit. Meglátjuk, mi is lesz ebből. Az MKP illetékeseivel folytatott eddigi levelezésemből kiderül, hogy azért nem abolícionisták ők, sokkal inkább realisták. Ezért remélem, hogy inkább a moderált reformok pártjára fognak állni, semmint  hogy irreális követeléseket támasszanak. És egy rendkívül fontos uniós hír: az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárás keretében a Scarlet (régen Tiscali) v. SABAM ügyben úgy döntött, hogy nem kötelezhetők az internetszolgáltatók még bíróság által sem a P2P alkalmazások korlátlan (a teljes ügyfélkörre és a szolgáltatón áthaladó valamennyi adatra kiterjedő) preventív, időkorlátok nélküli szűrésére és blokkolására, melynek költségei csakis a szolgáltatót terhelik.

December – Ahogy írtam: a szerzői jogi reformtörvényhozás gyors volt. 2011. december 5-én (2012. január 1-ei hatállyal…) elfogadta az Országgyűlés a T/4859-es törvényjavaslatot. Szegény kollégák a jogkezelőknél dolgozhatnak/dolgozhattak ezerrel decemberben, hogy előkészítsék az egyesületekkel szemben támasztott új követelményeknek megfelelő dokumentumokat. A Magyar Kalóz Párt elég hamar hallatott magáról. Decemberben megnyitották a Kalóz Shopot, amelynek célja, hogy a szerzők a kiadói és jogkezelői oldalt kikerülve maguk értékesíthessék alkotásaikat. Az ezzel kapcsolatos két bejegyzésben (előbb itt, majd itt) kifejtettem véleményemet, hogy bár partizánakciónak ez jó, talán vannak hibák is a koncepcióban. Mindenesetre érdekes kezdeményezés, alternatív terjesztési modell. Sőt, úgy láttam, hogy már vannak is önként jelentkezők, akik értékesítenék alkotásaikat a shopon keresztül. Végül egy kis statisztika az év végére: a Sandvine féléves internetes globális jelentéséből egy érdekességre lehetünk figyelmesek. Íme egy idézet.

„A P2P fájlcsere arányaiban véve lényegesen elmarad a más alkalmazások által lekötött sávszélességhez képest. Tagadhatatlan, hogy a feltöltési ráta közel felét a P2P fájlcsere adja. Azonban a fel- és letöltési sebesség asszimetrikus jellegéből (vagyis hogy a letöltés sokkal nagyobb sávszélességet kap, mint a feltöltés), valamint az internetes alkalmazások használatának sajátosságaiból (vagyis hogy a legtöbb webes alkalmazás nem feltétele „feltöltést”, visszaosztást) adódóan a fájlcserélés részesedése még így is csekélyebb a teljes adatforgalomból, mint a webes keresésé. Ha viszont ezt összevetjük az említett régiók/országok átlagos adatforgalmával, világossá válik, hogy az Egyesült Államokban a legális szolgáltatások léte ellenére még mindig sokkal több tartalom kerül megosztásra fájlcserélő alkalmazások segítségével.”

Nos… Az én szubjektív szemüvegemen keresztül ez történt nagy vonalakban 2011-ben. Találkozunk 2012-ben!

Update #1: Megelőztem a TorrentFreaket. Ők is hasonló rendben foglalták össze a 2011-es évet. Íme a második hat hónap legfontosabb eseményei az ő szemszögükből.