Californication – ki „kalifornizálhatja” a kultúrát?
Az itthon is egyre ismertebb, David Duchovny karrierjét feltámasztó, Kaliforgia című sorozat nálunk leginkább szókimondó és szemérmetlen stílusa miatt oszthatja meg a közönséget. Az USA-ban azonban már indulásakor az eredeti, Californication cím miatt is az érdeklődés középpontjába került, ugyanis a Red Hot Chili Peppers sérelmezte a hozzájuk is nagyban köthető kifejezés használatát.
Bár jelenlegi írásom kiinduló gondolataként szolgáló hír épp a napokban lesz öt éves, így aktuálisnak nem nevezhető, azonban érdekes és a magyar hírforrásokat többnyire elkerülő történetről van szó, amely ráadásul egyfajta action gratuit jellegű gondolatmenetet indíthat el a szerzői jogok iránt érdeklők fejében. Legalábbis esetemben ez történt, ezt osztom most meg az olvasókkal.
Immáron hazánkban is ismert a Showtime Network Californication című sorozata, amely leginkább a David Duchovny által megformált írói és magánéleti válságát túlélni próbáló karakter miatt lett népszerű. A sorozat indulásakor a címről vélhetően többeknek eszébe jutott a Red Hot Chili Peppers (továbbiakban RHCP) Californication című 1999-es albuma és száma, amely 14 millió példányban kelt el világszerte és számos elismerésben részesült. A sorozat 2007-ben indult és még ez év novemberében beperelte az együttes a televízió társaságot, stílszerűen Kaliforniában (a keresetlevél itt található).
A RHCP kereseti kérelmének központi eleme az volt, hogy véleményük szerint, a szó általuk másodlagos jelentést nyert. Azaz az elsődleges jelentés mellett, valamely – a szerző tevékenysége által hozzáadott – jelentéstartalommal bővült (lásd a keresetlevél 25. pontját). Példának okáért ugyebár a Beatles esetén sem csak bogarakra gondol az ember, főként ha nem angol anyanyelvű. (Lásd bővebben The Beatles’ Record Company v. Apple Corps.)
A másodlagos jelentéssel kapcsolatban érdekes analógia a magyar szerzői jogban a mű címének szerzői jogi védelme. A szerzői jogi védelem ugyanis kiterjed a mű címére is, ha annál fennállnak (a szerzői műnél is szükséges) követelmények, azaz hogy egyéni, eredeti jelleggel bírjon. A Szerzői Jogi Szakértő Testület több szakértői véleményében is foglalkozik a kérdéssel. Egy külön postot is megérnének az ezekben hivatkozott esetek jogi és grammatikai megállapításai, most azonban csak ízelítőül néhány példa. Az SZJSZT-22/10-es számú véleményben megjelenik Weöres Sándor Varázsének című művéből jellegzetessé vált „csiribiri” kifejezés (amit sokan a mű címének hisznek). A hétköznapi szavakból alkotott, a mű tartalmát leíró szókapcsolatok, összetett szavak nem részesülnek védelemben. Lehetnek azonban olyan összetételek, amelyek a műtől elszakítva nem értelmezhetőek, így rájuk kiterjedhet a védelem (például A legyek ura). Az eljáró tanács az előbbi esetben – kitérve arra, hogy a vers eredetileg erotikus költeménynek készült (bevallom érdekes volt ennek tudatában újraolvasni a verset) – megállapítja, hogy a csiribiri ikerszó, mivel köznapi értelemben is használt és a cím önmagában erre a használatra utal vissza (a varázslás közismert szófordulata), így nem alkalmas a műtől önálló szerzői jogi védelemre. Lehetséges ugyanis nem önálló védelem is, amikor maga a fogalom (még akkor is, ha egyébként nem a mű címe) összefonódik a szerzői személyével és munkásságával. (Lásd például: Szomorú vasárnap. BH. 1986.14. megállapításai.)
A magyar szerzői jog analógiájára a „californication” szóval kapcsolatban tehát azt a megállapítást tehetnénk, hogy egyéni jelleggel bíró szóösszerántás. A California és a fornication (fajtalankodás, paráználkodás) szóból kialakított összetétel. Azonban egyik peres fél esetében sem bír eredeti jelleggel (mivel azóta a köznyelvben bevett, ráadásul folyamatosan bővülő és rendkívül diverz másodlagos jelentéstartalommal bír).
Az RHCP a Lanham Act (szövetségi védjegytörvény) 1125. §-ának megsértésére hivatkozik. A törvényi tényállás talán leginkább a jellegbitorláshoz hasonlítható, rendkívül széles körben öleli fel azokat a megtévesztő magatartásokat, amelyek akár árura, akár szolgáltatásra, akár személyre, akár annak kereskedelmi tevékenységére vonatkoztatva félrevezetőek. Továbbá a törvény szövegéből érezhető, hogy ez egy versenyjogi hatásokra fókuszáló, kisegítő védelem.
Ami talán a fentebb kifejtett másodlagos jelentésnél fajsúlyosabb érv volt az együttes kezében, hogy a sorozat egyik női mellékszereplője a Dani California nevet kapta, ami szintén egy a leghíresebb RHCP számok közül, ráadásul a dal szövegét megfigyelve egy, az együttes által kitalált női karaktert ábrázol, akire több RHCP számban is utalnak. (Lásd: a kereset 20. pontja.)
Azt gondolhatnánk, hogy az együttesnek a történet egyfajta művészi presztízskérdést jelentett. (Például, hogy a pop-rock történelem leginkább őket kösse a fogalomhoz). Azonban, ha a kereseti kérelmet vizsgáljuk az anyagi érdekek dominanciája figyelhető meg benne. Mert bár kérik a jogsértő magatartástól történő eltiltást, emellett a tényleges károk (az RHCP szerint tényleges vagyoni kára keletkezett azzal, hogy a „californication” kifejezésre irányuló iTunes keresések előbb listázzák a sorozat zenéjét), a gazdagodás megtérítését, továbbá büntető jellegű kártérítést (punitive damages), illetve nyilván az eljárással kapcsolatban felmerült költségeket. Persze az, hogy nem elégedtek meg a jogsértés tényének megállapításával és az eltiltással, hanem vagyoni követeléssel is felléptek, az érdekérvényesítés során nyilván kellemesebb alkupozícióba juttathatta őket.
Milyen főbb ellenérveket lehet felsorakoztatni az esetben az RHCP követelésével szemben?
Az eltérő piacra kerülési idő miatt vitatható a megtévesztés, főképp, hogy már az 1940-es évek óta több helyütt is használták a szót, mindeközben jelentéstartalma jelentősen gazdagodott. Egyesek szerint ez a kaliforniai életérzés és szabadosság elterjedése, tágabb értelemben pedig a nyugati társadalmak pop kultúrájának és médiájának összefoglaló, némileg pejoratív kifejezése. Így egész találónak nevezhető a magyar cím: Kaliforgia. Egyértelmű és kizárólagos jelentés nehezen adható, az azonban kétségtelen, hogy nem az RHCP alkotta ezt a szót. A diverz jelentés pedig azért is fontos, mivel úgy nem lehet valamely másodlagos jelentést érvként felhozni, hogy a másodlagos jelentést nem kizárólag a rá hivatkozó illető alkotta, hanem a kifejezett szellemiség már több helyütt is megjelent. Ismét arra jutunk tehát, hogy hiányzik az egyéni, eredeti jelleg.
A legbiztosabb eszköz az lett volna az RHCP kezében, ha a kifejezést védjegyként jegyeztetik be. A védjegybejelentést azonban 2007 áprilisában a Showtime Network tette meg. A közzétételt követően azonban 2007 novemberében mégsem jegyezték a védjegyet. (A védjegy adatlapja itt található). Mi lehetett vajon az elutasítás oka? A válasz esetünkben meglepő lesz: „Abandoned after publication because applicant filed an express abandonment” (bővebben lásd). Tehát a közzététel után a kérelmező kifejezett kérése szerint elutasítva. Talán még érdekesebb, hogy nincs arra nézve adat, az RHCP a kifejezésre korábban vagy azóta bejelentést tett-e.
Nem találtam a perrel kapcsolatban későbbi híreket, így elképzelhetőnek tartom, hogy a felek még peren kívül megegyeztek. Ezt támasztaná alá, hogy a keresetindítás 2007. november 19-én történt, a védjegyoltalmi eljárásban pedig az elutasítás 2007. november 21-ei dátummal szerepel. Ideális egyezség lehetett volna, ha a sorozat főcímdalát az RHCP azonos című számára változtatják, vélelmezhető azonban, hogy kevésbé a kreatív megoldások, mind inkább a hosszabb-rövidebb távú anyagi előnyök mozgathatták a feleket. Vannak azonban, akik szerint a két Californication tökéletes megfér egymás mellett, jó példa erre az alábbi videó is.
4 thoughts on “Californication – ki „kalifornizálhatja” a kultúrát?”