Észrevételek az árva mű irányelv-tervezetről
A Magyar Szerzői Jogi Fórum – a kormány és a különféle szakmai szervezetek közötti szorosabb együttműködés jegyében – felkérést kapott a kormánytól arra, hogy a készülőben lévő árva mű irányelvvel kapcsolatos magyar nyitómandátum megfogalmazását segítendő kifejtse véleményét a normaszöveggel kapcsolatban. Mivel a téma engem is nagyon érdekel, úgy döntöttem, hogy az MSZJF tagjaként magam is készítek egy beadványt.
Az alábbiakban csupán az öt legfontosabb gondolatomat rögzítem e helyütt, a teljes, 5 oldalas dokumentumot pedig a Scribden keresztül tettem elérhetővé.
ÉSZREVÉTEL #1: Az Európai Bizottság jogpolitikai kiindulópontja nem tekinthető konstruktívnak, előremutatónak, sokkal inkább a Google által beindított könyvdigitalizálási projektre adott – részben negatív irányú, kizáró jellegű – reakciónak. Ily módon az Irányelv-tervezet által bevezetni tervezett modell rövid- és középtávon minden bizonnyal hatékonyan lenne képes felvenni a versenyt az amerikai céggel, hosszú távon azonban – a kreatív felhasználásokat a digitális környezetben lehetővé tevő – jogszabályi környezet kidolgozásának elmulasztásával ismét háttérbe szorulna.
JAVASLAT #1: A magyar nyitómandátumnak fel kellene emelnie hangját aziránt, hogy az Európai Unió előremutató intézkedéseket tegyen a szellemi alkotások digitális környezetben történő felhasználásaiban rejlő potenciál kiaknázására. Ennek egyik lépéseként az Irányelv-tervezet egyes pontjainak kiszélesítése (…) határozottan indokolt.
JAVASLAT #2: A magyar delegáció tegyen javaslatot arra, hogy az InfoSoc-irányelv módosítása révén kerüljön bevezetésre egy szabad felhasználási esetkör, mely a kulturális intézmények számára, az árva művek non-profit online hozzáférhetővé tételét biztosítja. E szabad felhasználási esetkör feltétele kell, hogy legyen egy előzetes gondos keresés követelménye, az ismertté váló jogosult számára fenntartott jog, hogy megtiltsa művének további felhasználását, illetve hogy annak felhasználását engedélyezze, valamint az implementált nemzeti normák kölcsönös elismerésének követelménye.
JAVASLAT #3: A magyar nyitómandátumnak javasolt lenne kiállnia amellett, hogy az Irányelv-tervezet tárgyi hatálya a jelenleginél szélesebb körben fedje le az árva műveket, lehetővé téve különösen az intézmények katalógusában szereplő valamennyi hangfelvétel és a fényképészeti alkotások digitalizálását.
JAVASLAT #4: Magyarországnak javasolt lenne kiállnia a profitorientált felhasználásokat segítő nemzeti engedélyezési eljárások alapelvi szintű rögzítése mellett. Ezzel összhangban alapvetően támogatandó annak rögzítése, hogy az engedélyezési eljárás a felhasználni kívánt műtípusok fényében arányos térítés ellenében kerüljön lefolytatásra.
Az MSZJF július 15-én nyilvánosságra hozta az Egyesület véleményét a tervezetről. A dokumentum elérhető innen (plusz néhány klikk). Kellemes látni, hogy az MSZJF véleménye néhány ponton erősen támaszkodik a fentiekben írtakra, ami pedig azon felül benne van, természetesen további hasznos gondolatokat tartalmaz.