Magánjogászok konferenciáján

2011. június 17-18-án a Magánjogot Oktatók Egyesületének V. országos konferenciáját tartották az ELTE jogi karán. Ennek keretében a szellemi alkotások jogának szentelt szekció keretében kellemes másfél órát tölthettem a téma iránt érdeklődő egyetemi kollégák társaságában.

A szekció első előadójaként én beszéltem a könyvdigitalizálás jövőjéről az Európai Unióban. Egy, a san franciscói utam alkalmával örökre a szívembe zárt Tom Sawyer kisregényből használt idézettel indítottam előadásom (melyet Jim, Tom és Huck fekete barátja mondott egyszer):

Na hát, Tom úrfi, ha tudnád magad, festők mekkora tökkelütöttek, meggondolnád, mielőtt azokkal csináltatnál akárbár valamit. Eccer látok én egy festőt lent az Öreg Wilson Hank földjébe, és én lemegyek, hogy látom és ő fest azt az öreg tarka tehént, egyszarvút – úrfi tud, kit gondolok. Kérdezek miért fest azt a tehént, ő mongya nekem, ha meglesz, száz dollár érte kapja. Tom úrfi, tehén kaphatta tizenötér és én mondtam neki ezt. Ő rázta fejét és folytatott festeni tehén. Az isten úgysegélje Tom úrfi, festő nem tud semmit se.

Előadásomban ennek mentén arra próbáltam rávilágítani, hogy az Európai Unió festőként képes-e az Öreg Wilson Hank földjének tekinthető digitális technológiák világában legelésző tehenet, a könyves örökséget jól lefesteni a vásznára. Jim szerepét magamra öltve előadásomat én azzal zártam: „az isten úgysegélje Tom úrfi, festő már kapizsgálja.”

A szekció másik előadója Gyenge Anikó volt, aki rendkívül színvonalas, határozottan jó tempójú előadásában a szerzői jogérvényesítés aktuális dilemmáira hívta fel a figyelmet. Ennek keretében jelezte, hogy bár adott az elektronikus kereskedelmi és a jogérvényesítési irányelv által kidolgozott eszközrendszer, ám ezek hatékonysága megkérdőjelezhető az online világban. Előadásának hangsúlyos részét képezte annak elemzése, hogy miként ágyazódnak be az emberi jogi érvelések az online szerzői jogsértések elleni közdelembe. Kimondatlan maradt, mégis egyértelmű volt: mindez ismét csak a fájlcserélésnek köszönhető. Gyenge Anikó azonban optimista maradt, és szerinte a közeljövőben megtaláljuk azt az egyensúlyi állapotot, ahol a szerzői jog és más más emberi jogok jól megférnek egymás mellett, vagyis a szerzők jogai is érvényesülnek, de a fogyasztók sem veszítenek olyan jogaikból, mint például a véleménynyilvánítási szabadság.

A szekció további két előadása nem igazán függ össze e blog témáival, mégis említést érdemel Lukácsi Péter, aki a három dimenziós védjegyekkel kapcsolatos legfontosabb problematikákat, esetjogot és elemzéseket mutatta be a jelenlévőkkel. Végül szegedi kolléganőm, Strihó Krisztina beszélt a merchandising szerződésről, s bár az előadás nem épp a szerzői jogra fókuszált, azért a vonatkozó előírások alapjait megismerhettük. (Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle legfrissebb számában, melyet épp a mai napon vettem át, Görög Márta kolléganőmnek, aki épp e szekció levezető elnöke is volt, jelent meg egy írása a merchandising témakörében. Sajnos a szöveg nem tölthető egyelőre le az SZTNH oldaláról.)

Remélem lesz még néhány ilyen konferenciában részem, mert tetszett, főleg azért is, mert még kérdések is voltak!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük