Miért bukott el a Google Books Módosított Megállapodás?
Márciusban adtam hírt arról, hogy Denny Chin bíró elutasította az Authors Guild (valamint a többi felperes) és a Google azon kérését, hogy a bíróság hagyja jóvá a felek között 2009 novemberében megkötött módosított megállapodást. Tekintsük át, mire vezethető vissza a bíró döntése, és hogy a sok kifogásolható részlet közül mi az, aminek a felülvizsgálata nélkül a felek meg se kíséreljenek egy újabb (immáron harmadik) megállapodással a bíróság elé lépni.
Chin bíró véleménye azok számára is hasznos olvasmány, akik csak most ismerkednek az esettel, mivel a dokumentum első része (p. 2-5.) a pert megelőző időszak legfontosabb információit gyűjti csokorba, melyet a módosított megállapodás leglényegesebb pontjainak ismertetése követ (p. 5-10.). Az ügy hátterét bemutató részt – előre vetítve az érdemi tárgyalás egyes sarokköveit – a módosított megállapodással szemben benyújtott (több százra tehető) ellenvetések tömör összegzése zárja (p. 10-13).
A csoportos perlés amerikai – egészen pontosan a kilencedik körzeti szövetségi fellebbviteli bíróság (Ninth Circuit) illetékességi területén alkalmazott – gyakorlata iránt érdeklődők számára kínál kiváló olvasmányt kínál a bírói vélemény 14-17. oldala. A Federal Rules of Civil Procedure 23(e)(2) szakasza szerint a pertársaság tagjaira nézve kötelező megállapodás csak akkor hagyható jóvá, ha „fair, adekvát és ésszerű, és nem összejátszás eredményeként született”. A Ninth Circuit bírái a csoportos perlés keretében kötött megállapodások jóváhagyásakor az ún. Grinnell faktorokat szokták elemezni: (1) a pereskedés összetettsége, költségigénye és várható időtartama; (2) a pertársaság tagjainak reakciója a megállapodásra; (3) milyen stádiumban tart a peres eljárás; (4) a felelősség megállapításának kockázata; (5) a kártérítés megállapításának kockázata; (6) a pertársaság egyben tartásának kockázata a bírósági eljárás során; (7) az alperes képessége, hogy a tárgyalás során számára kedvezőbb döntést vívjon ki; (8) a megállapodással elérhető előny ésszerűsége a bíró által megítélhető kártérítés összegéhez képest; (9) a megállapodással elérhető előny ésszerűsége a pereskedéssel járó kockázatokhoz képest. Chin bíró szerint ezek közül mindössze kettő szól az ellen, hogy a megállapodást jóváhagyja [a (2) és a (7) pontok], a pertársaság tagjainak heves reakciója azonban minden más tényezőt felülír a bíró megítélése szerint. Ezt a több száz beérkező ellenvetés, illetve a pertársaságból kilépők magas száma (közel 6800 személy) indokolja. Vegyük sorra a legfontosabb panaszokat (melyek tárgyalása gyakorlatilag kitölti a dokumentum teljes további részét).
Chin bíró nem találta helytállónak azt a panaszt, mely szerint a módosított megállapodásról szóló értesítés inadekvát lett volna. A 36 nyelven íródott, több mint 1.26 millió példányban postázott értesítés, a külön e célra létrehozott weboldal, az ügy nyilvánossága mind arra enged következtetni, hogy szinte lehetetlen, hogy a módosított megállapodásról ne hallottak volna az érintettek. Ennél már inkább aggasztónak találta azokat a hangokat Chin bíró, melyek szerint a pertársaság nem képviselte adekvát módon valamennyi tagjának (többek között az akadémiai szféra tagjainak) érdekét.
Helytállónak találta azonban a bíró azokat a kritikákat, melyek szerint a módosított megállapodás a kereteit túllépve olyat is szabályozni kívánt, amelyre nem is lett volna lehetősége. Egészen pontosan a módosított megállapodás a múltbéli szerzői jogsértések kompenzálása mellett a jövőre vonatkozó felhasználási jogokat is juttatott volna a Google-nek. Csakhogy a felek megállapodásukban nem rendelkezhetnek olyan magatartásokról, melyek az alapügyben foglaltaktól eltérő ténybeli alapokból következnek. Chin szerint a Google részére juttatott felhasználási jogok pedig ilyen eltérő magatartásnak tekinthetők. Ráadásul a Google pont az árva művek piacán tett volna szert kiemelkedő jogosultságokra, mely kérdést – annak össztársadalmi jelentőségére tekintettel a Kongresszusnak kellene rendeznie, semmint egy bíróságnak.
A legfontosabb szerzői jogi aggályokat az ún. „opt-out” szisztéma szülte. Azok, akik nem kívánták könyveiket a Google Books projekt keretében elérhetővé tenni, korábban „kiléphettek” a rendszerből. Chin bíró szerint azonban a szerző azon (kizárólagos) joga, hogy műve hasznosításáról bármikor döntsön, megkérdőjelezhetetlen – határidőhöz nem köthető – alaptétele a szerzői jognak. Ráadásul az, aki a felek által megszabott időpontig nem lépett ki a rendszerből, e lehetőségtől végleg elesett. Sőt a Google részére biztosított felhasználási jogoknak „köszönhetően” a jövőbeli felhasználások ellen sem tiltakozhat kilépésével a szerző.
Az utolsó szerzői jogilag releváns kifogás szerint a módosított megállapodás jóváhagyása a nemzetközi szerzői jogi normákkal is ütközne. Chin bíró e kifogást azonban nem tárgyalta érdemben, inkább megjegyezte: íme egy újabb ok, amiért érdemes lenne a Kongresszusnak szabályoznia a kérdést. Ezen felül versenyjogi (p. 36-38.) és adatvédelmi jogi (p. 39-40.) kifogásokról is olvashatunk a dokumentumban, melyek elemzésétől kompetencia híján e helyütt eltekintek.
Konklúzió? A módosított megállapodás nem fair, nem adekvát, nem ésszerű. (Természetesen a megállapodás nem „összejátszás” eredményeként született, bár a bírói vélemény olvasásakor olyan érzetem támadt, mintha a felperesek kissé megrészegedtek volna a megállapodással összességében kivívott min. 125 millió dollártól.) Valamennyi fent említett kifogás közül azonban Chin bíró egyedül az „opt-out” rendszer felszámolását (kvázi egy „opt-in” rendszer kidolgozását) emelte ki, mint olyan feltétel, amelynek megfontolása sürgető lenne a felek részéről.
Valóban csak ennyi kellene ahhoz, hogy a rendszer működjön? Igyekezni fogok, hogy a közeljövőben e kérdést részletesen meg tudjam válaszolni. Ami az eljárás folytatását illeti, egyelőre nincsenek érdemi fejlemények. Eredetileg április 25-én került volna sor a következő meghallgatásra, azonban azt – húsvét miatt – június 1-ére halasztották. Reméljük azután már tisztábban látunk.
Update #1: Íme a legfrissebb bejegyzésem a június 1-ei státusz meghallgatásról.
2 thoughts on “Miért bukott el a Google Books Módosított Megállapodás?”