Ide s tova majd öt hónapja annak, hogy megjelent a Kalózkodás Elleni Kereskedelmi Egyezmény (ACTA) végső, hiteles szövegtervezete. S immáron majd négy hónapja, hogy utoljára említettem az ACTA szót ezen a blogon. A héten azonban két hír is arra sarkallt, hogy kicsit utánajárjak, hogyan is állnak a tárgyalások résztvevői az egyezmény elfogadásával.

Röviden és tömören: egyelőre sehogy. Bár a tárgyalásokon részt vevő partnerek jelentős része önálló weboldalt hozott létre az egyezménnyel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala céljából (lásd például: EU, Egyesült Államok, Ausztrália, Japán, Kanada), nem mondhatni, hogy ezek rendkívül naprakészek lennének. Az biztosnak tűnik (merthogy ezzel ellentétes információról még nem hallottam), hogy a francia és spanyol nyelvű fordítások elkészítése még folyamatban van. A témát illetően igencsak autentikusnak számító Michael Geist ACTA blogján, illetve az FFFI ACTA blogján sem lehet különösen nagy jogalkotási fejleményekről hallani.

És vajon mi az a két hír, amelyre a felvezetésben utalást tettem? Az első az Európai Parlament elnökéhez íródott rövid levél, melyben az aláírók neve és logója hosszabb, mint a lényegi mondanivaló. Egészen pontosan 21 érdekképviseleti szerv (köztük az IFPI, az MPA, a BSA vagy a BIEM) fordult az EP elnökéhez azzal, hogy udvariasan megkérjék, tekintsen el az EP attól, hogy az ACTA és az Európai Unió jogának összhangját az Európai Unió Bíróságával (EUB) ellenőriztesse le. A levél jelzi, hogy a szellemi alkotások védelme elengedhetetlen az európai gazdaság és innováció fenntartásához. Ennek teljes egészében helyt kell adnom. Ezt követően azonban mindenféle töltelékszöveg nélkül az alábbiak szerint térnek a lényegre az alááírók:

We understand that some Members of the European Parliament may be seeking an Opinion from the ECJ on the compatibility of ACTA with the European Treaties under the EP’s Rules of Procedure. While we welcome the prerogatives in IP and trade matters conferred to the European Parliament under thhe new Treaty, we are concerned that the procedure of seeking an Opinion from the ECJ will substantially delay the final adoption and implementation of ACTA and weaken the position of the EU vis-a-vis its international trading partners as a leader in proposing and supporting effective enforcement of intellectual property rights globally.

Amúgy pedig az ACTA csak akkor fog hatályba lépni, ha azt legkevesebb hat aláíró ratifikálta már. Ez esetben – még ha a nyílt levél készítőinek egészében igaza is lenne – az EU-t mindaddig semmi veszély nem fenyegeti, amíg legkevesebb másik 5 aláíró ne ratifikálná a dokumentumot. (Másként megfogalmazva: miért kellene az EU-nak az elsők között beleugrani egy vitatható egyezménybe, ha az még egy ideig úgysem lép hatályba.) Például egyáltalán nem értem, miért nem az Egyesült Államok írja alá a dokumentumot elsőként? Miért épp az EU-nak kellene így tennie? (Az egyezménnyel kapcsolatban az amerikai jogásztársadalomnak is komoly aggályai vannak, tehát nem lep meg a vontatott tempó ott sem.)

Mindenesetre én azt remélem, hogy ennek a levélnek nem lesz különösebb foganatja. (A témát illetően lásd a TorrentFreak írását.)

A másik fontos fejlemény szintén az Európai Unióból érkezik. Bár amikor januárban kezembe került, elolvastam, bejegyzést mégsem készítettem arról az európai IP szakemberek nagy csoportja által aláírt dokumentumról, amely az ACTA hibáival kívánta szembesíteni az Európai Bizottságot. Az EDRi-gram legfrissebb számában lehetett arról olvasni, hogy a Bizottság választ adott a véleményben foglalt felvetésekre. A téma iránt érdeklődőknek mindenképpen érdemes mindent végig olvasni, akárcsak azt a bejegyzést, amelyet elég gyorsan közzétettek az FFFI ACTA blogon. Ennek szerzője alapos elemzéssel bemutatja, hogy az említett válasz is hemzseg a hibáktól, torzításoktól, illetve úgy fest, hogy a Bizottság saját korábbi kijelentéseire sem emlékszik már.

Az ACTA körüli herce-hurca tehát egyelőre itt tart. Minél később tudósítok legközelebb róla, annál valószínűbb, hogy lassan haladnak az események.