Ebből nagy csata lesz!
Az ITCafé a tegnapi nap során – az Euractiv oldal hírére támaszkodva – leközölt egy olyan cikket, mely szerint az Európai Bizottság (EB), azon belül is a belső piacért és szolgáltatásokért felelős Michel Barnier, azt tervezi, hogy az a jogellenes letöltésekkel szembeni küzdelmet a gyökerénél elfojtandó az Internetszolgáltatókat (ISP) kényszerítené a jogellenes tartalmak blokkolására vagy szűrésére.
Az ITCafé szerzője, Dajkó Pál, jelzi, hogy e hír még nem nyert hivatalos megerősítést, azonban erre nincs is szükség. E törekvés már jó ideje megfigyelhető az EB szintjén, amely jó ideje hangoztatja, hogy az online jogsértésekkel (és természetesen nem csak a fájlcserélésről van szó) szembeni fellépés részeként felül kell vizsgálni az ISP-knek juttatott felelősségkorlátozási privilégiumokat, illetve a jogérvényesítési irányelv rendelkezéseit. Most úgy fest, hogy Barnier úr a spanyol Sinde-törvényt venné alapul az Európai Unió számára. E célkitűzéseknek jelentős jogi alapot adhat az Európai Bíróság előtt folyó SABAM v. Tiscali ügyben hozott főtanácsnoki vélemény, mely (a belga alapügyből kiindulva) a jogalkotó privilégiumának tekinti az ISP-kkel szembeni szabályok kidolgozását, és nem a bíróság kezébe kívánja helyezni e jogot. (Hozzátéve persze, hogy a főtanácsnoki vélemény nem kötelező jogforrás!)
Az biztosnak tűnik, hogy az EB terveit jelentős kritika fogja érni.
Egyrészt az ISP-k várhatóan nagyon komoly lobbitevékenységet fognak indítani a szabályok ellen, illetve a derekukat is csak akkor fogják beadni, ha a legkevesebb „veszteséget” kell, hogy elszenvedjék a módosítások révén. Kulcskérdéseik lehetnek: a meglévő felelősségkorlátozási rendelkezések sorsa; felelősségkorlátozás a jóhiszeműen végzett szűréssel/blokkolással okozott károkért (ahogy azt a friss PROTECT IP Act kapcsán láthattuk); az ISP-k szerepének hivatalos „definiálása”, vagyis hogy konkrétan minek minősülne az eljárásuk; ez utóbbi kapcsán: pontosan hogyan is nézzen ki ez az eljárás, illetve erre miként vonatkozzanak az alkotmányos eljárási garanciák; az eljárás végén (ráadásul ki által?) kiszabható szankciók típusai; internetfelfüggesztés esetén az előfizetések sorsának rendezése (elképzelhetetlen, hogy a még mindig erősödő szélessávú internetes előfizetők száma hosszú távon csökkenjen, mivel ez az iparág fejlődését blokkolná le).
Másrészt ostrom indulna az internetes semlegességért küzdők oldaláról. Mégis milyen az, hogy az ISP-k döntsenek komoly jogi kérdésekben? Valószínű persze, hogy a végső megoldás bírósági eljárást takarna, azonban ez az ügyteher olyan szintű megnövekedését eredményezné, ami kezelhetetlenné válna.
Végül éppúgy nehéznek ígérkezik a nemzeti jogok különbözőségeinek összefésülése. A spanyol törvény a fentiekben említésre került. A HADOPI rendszerről rengeteget beszéltem már e blogon (legfrissebb érdemi írásomat lásd itt), illetve ott van a brit Digital Economy Act (utolsó ehhez kötődő bejegyzésem itt olvasható) és az ír önkéntes három csapás modell. Ismert azonban olyan belga és holland ítélet (sőt még norvég is, bár ők nem EU), amely viszont kizárta az ISP-k proaktív szűrésre történő kötelezését. Megint más országokban (pl. Olaszország), az ISP-ket bíróság kötelezte a The Pirate Bay és más torrent oldalak blokkolására.
Ez a csata tehát különösen nehéznek ígérkezik!