Ahogy arra nemrég a Bölcsek Tanácsa az Új Reneszánsz c. tanulmányban is utalt, a digitalizálási projektek, egyszersmind a jelenlegi szerzői jog egyik legnagyobb akadályát az árva művek jelensége adja. Mi magyarok büszkék lehetünk a hazai árva művekkel kapcsolatos jogi szabályozásra, még ha a normák tényleges alkalmazhatóságát a magas díjak (és feltehetőleg a piciny piac) akadályozzák is. Szerencsénkre a témakör immáron jó ideje napirenden van a legmagasabb uniós szinteken is. A mellékelt fotón látható Neelie Kroes, Digitális Agendáért felelős EU biztos, egy március közepi beszédében (vagyis még Chin bíró döntését megelőzően) utalt arra, hogy az árva művek kapcsán fontos lépnie az EU-nak. Új irányelv áll kidolgozás alatt (amely valószínűleg nagyban fog építeni a korábbi uniós kezdeményezésekre, és valószínűleg a magyar normára is). Ennek része lesz például az „ésszerű keresés” (reasonable/diligent search) követelménye, amelynek meg kell előznie az árvának titulált művek felhasználását. Hazánkban erre a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (régi Szabadalmi Hivatal) egy kiváló kutatási adatbázist állított össze. Uniós szinten pedig – Kroes biztos szavai alapján – az ARROW projekt hivatott erre. Kroes reméli, hogy az ARROW rövidesen teljes mértékben hozzákapcsolható lesz az Europeana-hoz, illetve hogy egy olyan one-stop shoppá alakul, ahol egyszeri kereséssel bármely európai könyv szerzői jogi „státuszát” (köztulajdonban álló mű; árva mű; kereskedelmileg hasznosított, védett mű) fel lehet lelni. S idővel talán még a fényképek és az audiovizuális tartalmak is felkerülnek az adatbázisba.

Kroes tehát tovább erősíti azt a vonulatot, amelyet a Bölcsek Tanácsa is javasolt, s amely szerint a könyves örökség digitalizálása állami (uniós) fellépést tesz szükségessé. A biztos beszéde elérhető az alábbi linken.

Két rendkívül színvonalas, mégis csekély hatókörű friss kezdeményezésről érdemes még beszámolni. A nyomtatott művek engedélyezésével foglalkozó új-zélandi Copyright Licensing Ltd. és az új-zélandi művészet fejlesztéséért felelős ügynökség, a Creative New Zealand, kezdeményezésére és anyagi támogatásával megszületett a Digital Publishing New Zealand Limited (DPNZ). Ennek a non-profit szervezetnek elsődleges célja az lesz, hogy a nyomtatásban megjelent új-zélandi könyveket e-könyv formátumban is kiadja, s azokat egy újonnan felállított portálon (GreatNZebooks) értékesítsék világszerte. A kezdő 100.000 új-zélandi dolláros forrás a fenti portál felállítására és 600 kötet digitalizálására lesz elegendő. Pont ez utóbbi miatt tartom egyelőre csekély hatókörűnek a kezdeményezést, hiszen az éves könyvkiadás valószínűleg Új-Zélandon is sok ezresre (de inkább tízezresre) tehető. Ennek ellenére rendkívül szimpatikusnak tűnik, hogy ily módon autentikus új-zélandi kötetekhez juthatunk könnyedén.

A másik kezdeményezés Baszkföldről érkezik. (Mivel spanyolul nem tudok, ezért Laci kollégám segítségével nagyjából a magyar Reprográfiai Szövetséggel tudtam párba állítani a mellékelt logón is látható Centro Español de Derecho Reprográficos szervezetet.) A CEDRO a Baszk Női Intézettel (baszkul Emakunda, de ez ismét csak magyarítás volt) kötött olyan megállapodást, amelynek keretében az Emakunda 35 digitalizált könyvet tett elérhető on-line dokumentációs központjában. A CEDRO és az Emakunde egyaránt azért boldog, mert szerzői műveket online környezetben  a szerzői jogok teljes tiszteletben tartása mellett tettek elérhetővé. Így is lehet tehát! (Sajnos a megállapodás egyéb részleteiről nem tudtam különösebb körülményeket megérteni a CEDRO spanyol és baszk honlapján.)