Breaking News: elmeszelték a Google Books Agreementet
2011. március 22-én Denny Chin szövetségi bíró végre állást foglalt a Google és az Authors Guild, valamint az Association of American Publishers között 2009 végén köttetett (módosított) „Google Books Settlement Agreement” kapcsán.
Denny Chin [© Todd Heisler / The New York Times] |
Az időközben szövetségi fellebbviteli bíróságra felkerült Chin bíró szerint a megállapodás jóváhagyása de facto monopóliumot eredményezne a Google részére, s a megállapodás egyébként sem volt „fair, adekvát és ésszerű”, s ily módon „túl messzire ment”. Az előbbi érv összhangban áll az USA Igazságügyi Minisztériuma által kifejtett aggályokkal. S hogy a megállapodás ne lett volna fair, adekvát és ésszerű, következésképp túl messzire ment volna? Erről minden bizonnyal mindenkinek más a véleménye.
Valószínűleg az egyezséget aláíró felek egyike sem igazán örül az események ilyetén alakulásának. A Google bizonyosan nem, hisz a könyvdigitalizálási projekt ily módon veszélybe került (már az Egyesült Államokban is). Valószínű, hogy a szerzők és a kiadók érdekképviseletei is boldogok lettek volna a 125 millió dolláros megállapodás engedélyezésével. Bár a Google nagyhatalmi törekvései sokakat elrémítenek Európában, mégis elképzelhető, hogy a privát könyvdigitalizációs projekteket a jövő részeként elfogadni tűnő (javasoló) Bölcsek Tanácsa is összeül egy munkaebédre (vö. az „Új Reneszánsz” vitairattal itt és itt).
És vajon örül-e valaki Chin véleményének? Igazi versenytársai nincsenek a Google-nek (a Microsoft már régen letett könyvdigitalizálási terveiről, az Amazon potenciálját e téren nem ismerem). Az persze sejthető, hogy a Google piaci pozícióinak erősödésétől tartók pozitívan fogadják a fejleményeket.
Visszatérve a kiinduló ponthoz: a Google Books üggyel kapcsolatos további lépések egyelőre bizonytalanok. A 2005-ben indult alapügy felperesei három opció közül választhatnak: (1) folytatják a Google-lel szemben indított pert, (2) elállnak a keresetüktől, (3) esetleg új megállapodást kötnek az alperessel. Ha választani lehet, ez utóbbira tippelnék, mint legvalószínűbb forgatókönyv. Nem csupán azért, mert az eredeti és a módosított megállapodás elkészítésébe már így is rengeteg energiát fektettek a felek, hanem mert maga Chin sem zárta ki annak lehetőségét, hogy egy lényegesen módosított (harmadik) megállapodás ne menne át a bíróság rostáján. Főleg, ha a rendszert a jelenlegi „opt-out” helyett „opt-in” jellegűre formálnák át, utal erre a végzésben (46. oldal) Chin. Fontos persze, hogy alapjaiban tűnik problémásnak az „opt-in” szisztéma követelése az árva művek esetén, amik eleve azért árvák, mert jogosultjaik nem találhatók meg, sőt általában nem is gyakorolják – egyébként kétségtelenül létező – jogaikat. Vagyis maguk a szerzők sem tudják, hogy kérelmezniük kellene, hogy egyes műveik a rendszerbe kerüljenek…
A következő tárgyalási nap 2011. április 25-ére lett kitűzve. Azt követően minden bizonnyal okosabbak leszünk, és látjuk, hogy egy hónap alatt mire jutnak a felek.
A Chin bíró által kiadott végzés már elérhető a Scribd-en (vagy itt). A fentiekkel kapcsolatos első híreket pedig lásd a New York Times cikkében. (A Google Books oldalán egyelőre egy szó sem esik a fentiekről.)
(A hír jelentőségére tekintettel e bejegyzést az ESZERINT-en is megjelentettem.)
Update #1: Íme két újabb hasznos olvasmány a témához. Az elsőt Olíviának köszönhetem. Ebben Siva Vaidhyanathan, jogász-könyvtáros, Google Books szakértő, Google kritikus írt egy rendkívül korrekt véleményt Chin döntésének jelentőségéről. A második írás James Grimmelmanntól ered. Őt nem nagyon ismertem eddig, de kiválóan elemzi a közel 50 oldalas döntést.
Update #2: További bejegyzések a Publishers’ Weekly oldalán (ami arról is ír, hogy vajon ki lehet a nyertes és a vesztes a fenti döntést követően); a Copyright Alliance blogján; az Ars Technicán, illetve a HWSW oldalán.
Update #3: Egy nagyon érdekes cikk olvasható a New York Times hasábjain arról, hogy milyen előnyei lehetnek a döntésnek egy digitális közkönyvtár kialakítására.
Update #4: Egy további érdekes írást ajánlok mindenki figyelmébe a Kluwer Copyright Blogon a Könyvregiszterrel kapcsolatos (közös jogkezeléshez köthető) kérdésekről.