Még néhány előadás
Úgy alakult, hogy a kitzbüheli konferencia javarészt szabadalmi jogi tárgykörű előadásokból állt, mégis akadt néhány, a szerzői joghoz kapcsolódó prezentáció is, amelyekről érdemes röviden beszámolni.
Az én előadásomat megelőzően Robert Briner, svájci ügyvéd, beszélt a szoftverek szerzői és szabadalmi jogi védelméről. Röviden vázolta, hogy a kétféle védelem közül elvi szinten miért jobb a szerzői jog által nyújtott védelem: bármiféle hasznossági/újdonsági követelmény nélkül post mortem auctoris 50 év a védelem (a Brinerrel azóta váltott levelezésből kiderült számomra is, hogy bár a svájci szerzői anyagi jog gyakorlatilag mindenben hasonult az uniós szerzői joghoz, a védelmi időt nem terjesztették ki az uniós pma 70 évre), szemben a szabadalmi jog „csekélyke” oltalmi idejéhez képest. Mindezek ellenére az előadó amellett érvelt, hogy – tapasztalatai szerint – a szoftverek szerzői jogi védelme csökkenőben van. Mindezt egy példával illusztrálta: van az Apple-nek egy alkalmazás-készítő szoftvere. Ennek segítségével bárki előre kidolgozott paneleket kombinálva új alkalmazásokat hozhat létre. Briner érvelése szerint azonban itt az „alkotást” ténylegesen nem az emberek felügyelik, mert ők csak jobbra-balra húzogatnak a szerkesztési felületen. Az előadás konklúziója így az volt, hogy hiába az elvi szerzői jogi védelem, a szerzői műként való minősítés elengedhetetlen feltétele, hogy „személyes alkotás” legyen a szoftver, kiveszőben van.
Az én előadásom szépen lement, bár a nap egyik vicces jelenete az volt, amikor dán szekcióelnököm – pedig a kezdés előtt még rákérdezett, hogyan ejtse ki – bejelentette, hogy íme Mezei Péter, aki a „University of Secret” oktatója. Aranyos:-) Az előadás kapcsán értékelték amúgy, ahogy több jogrendszeren keresztülmentem a fájlcserélés 2010-es eseményeit illetően. Kérdésük viszont nem volt. Ez sok mindent jelenthet, először is említettem, többségében szabadalmi jogászok, másrészt reggel 8 óra volt ekkor még csak. Az is lehet, hogy mindent értettek, vagy épp semmit. A helyes válasz valószínűleg, mint mindig, az összes verzió keverékéből kerekedik ki.
A mai napon további két érdekes prezentáció következett. Egy német és egy amerikai ügyvéd foglalta össze, hogy miként néz ki saját jogrendszerükben a szellemi alkotásokkal kapcsolatos bírósági eljárás. Erről nehéz lenne bármi érdemi összefoglalást adni, mert ezek eljárási kérdések. Mindenesetre amiben megerősítettek az urak, az ismételten az, hogy – sok más eltérés mellett – kimagaslanak az eljárási költségek közötti különbségek.
A konferencia így kevés megerőltetéssel, de sok kellemes élménnyel ér(t) véget. Lévén holnap kora reggel indulok, még nincs vége e percben, de blogolási szempontból lezártnak tekinthető.