Szemezgetés – Fehér Könyv 2008-2009

A korábban megindított „Szemezgetés” rovatban ezúttal hadd ajánljak az olvasók figyelmébe egy, a Magyar Szabadalmi Hivatal által, immáron 4. ízben (bár ezúttal két évet „felölelve”) kiadott kötetet, a Fehér Könyv a Szellemi Tualjdon Védelméről 2008-2009 kiadványt. Hűen az eddigiekhez, illetve a blog szellemiségéhez, a kötetből leginkább csak a digitális szerzői jogot érintő írásokra kívánok rámutatni, nem lebecsülve persze Ficsor Mihály – Jókúti András közös tanulmányát az iparjogvédelmi csomagról, avagy Csiky Péter írását a közösségi és a nemzeti védjegyrendszerről. A kötet rendkívül színvoanals írásokat tartalmaz, mint eddig is.

Az írások között található mégis 2 + 1, ami a blog témaköreit szorosan érinthetik. Kiss Marietta és Németh Gábor „Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégia (2008-2010) címmel jelentetett meg egy írást, amely a címéből kitalálható, miről szól. Ennek szerves részeként értekezik az online kalózkodással (annak különféle formáival, így FTP-szerverek, P2P, bootleg termékek), illetve az ezekkel kapcsolatos lehetséges stratégiákról. Az írás 4.19-4.23. alpontjait érdemes tehát átböngészni.

A másik, még inkább témába vágó írás Munkácsi Péter tollából ered, és „A szerzői jog elfogadottsága, a fogyasztói magatartások változása a digitalizációva összefüggésben” címet viseli. A tanulmány absztraktja szerint „az eldurvult közbeszéd, a véleményformálás meggyőző példáil lehetnek a szerzői jogot becsmérlő, nyomdafestéket nem tűrő bejegyzéseket tartalmazó internetes oldalak, blogok, fórumbejegyzések. Egyfelől létezik egy, a nemzetközi, európai közösségi szintekkel összhangban álló, klasszikus alapelveke nyugvó hazai szerzői jogi normarendszer, másfelől annak egy igen alacsony szintű társadalmi percepciója. Hol jött létre a szakadék? Képes-e reflektálni az új társadalmi jelenségekre a klasszikus szerzői jog? (…) A tanulmány a szerzői jog elfogadottságát, társadalmi értékét a tömegkommunikáció és a demokratikus kultúra kutatási módszerei felől próbálja megvizsgálni.” Akinek ez sem keltette fel az érdeklődését, érdemes, ha tudja, hogy a tanulmány nagyon színvonalasan, szárazság helyett kimondottan érdekes, izgalmas példákon keresztül foglalja össze azt az alapvető problematikát, amit szerintem a szerzői jog és az internet kérdéskörével foglalkozó bármely ember tisztán láthat, hogy a szerzői jog megbecsültsége nagyon alacsony. A tanulmány egyébként az eddigi magyar szakirodalomban az eddigi legterjedelmesebb módon ismerteti a The Pirate Bay ítéletet is (bocs Lac, a szakdoga ebből a szempontból nem szakirodalom, de az objektivitás érdekében jelzem, hogy Lac szakdogája lényegesen részletesebben foglalkozott a témakörrel).

A harmadik, plusz egyes cikk pedig az általam is vizsgált, izgalmas és friss területnek tartott árva művek témakörével foglalkozik, elsősorban a magyar 2008-as Szjt. módosításra fókuszálva, de ad némi – fontos – külföldi kitekintést is e téren (Kanada, USA, Gowers-jelentés). Érdemesnek tartom ezt is tanulmányozni minden, digitális szerzői jog iránt érdeklődő embernek.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük