Hűen ahhoz, amit nemrég elkezdtem, igyekszek néhány információs társadalommal kapcsolatos folyóiratból szemezgetni azok megjelenését követően. Ezúttal az Infokommunikáció és Jog c. folyóirat idei első száma kerül terítékre.

És rögtön egy fájlcseréléssel kapcsolatos első oldalas bejegyzéssel. Az Artisjus jogi főosztályának főosztályvezetője, Tóth Péter Benjámin tollából olvashatunk a HADOPI rendszerről, annak feltételezett negatív, illetve pozitív hatásairól is. Tóth kiáll amellett, hogy a 22-es csapdáját (a legális online szolgáltatások addig nem érvényesülhetnek, amíg a fájlcsere ilyen mértékű, de addig nem lehet a fájlcserét visszaszorítani, amíg a legális szolgáltatások nem kínálnak reális alternatívát) a jogalkotónak kell feloldania új üzleti modellek ösztönzése, illetve a francia mintához hasonló fokozatos válasz bevezetésével. A témát nagyon jól átlátó, és ezt rendkívül jól, tömören átadó szerző utolsó két mondata persze kissé patetikus, de a jogkezelők oldaláról nézve érthető: „Mi az Artisjusnál elkötelezettek vagyunk a helyzet általános megoldása mellett – természetesen a zeneszerzői, szövegírói érdekek szem előtt tartásával. Ki tart velünk?”

A kötet további cikkeit nem kívánom részletesen kommentelni. Egyrészt azért, mert a „kötelező olvasmányok rövidített verzióiban” sosem hittem. Akiket a témák érdekeljenek, menjenek be az egyetemi könyvtárba, vegyék meg a folyóiratot, vagy kérjék el tőlem egy napra az én példányomat.

A tanulmányok között kollégám, Gellén Klári kiváló írását találhatjuk az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv tagállami implementációjával kapcsolatosan. Ezt két védjegyjoggal is kapcsolatos publikáció követi. Majd három, gyakorlati élet által generált helyzetről olvashatunk, egyrészt a Viasat3 magyar joghatóság alóli kikerüléséről, majd a német telekommunikációs törvénnyel kapcsolatos európai bírósági ítéletről, végül az elektronikus árverésről a bírósági végrehajtás keretében.