Híres perek a digitális sampling világából – Egyesült Államok #1
Bár az alábbiakban bemutatott, digitális sampling alkalmazása miatt pereskedést szülő dalok többsége a kilencvenes évekre, vagy még későbbre datálható, nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy e technológia már a nyolcvanas évek során jogviták tárgyát képezte. Ezek a korai példák viszont leginkább peren kívüli megegyezéssel zárultak. Álljon itt két konkrét példa.
Mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a Beastie Boys-nak, mikor engedély nélkül samplingelte Jimmy Castor „Yo Leroy” című dalának a címét adó felkiáltást az 1987-es „Hold It Now, Hit It” című dalban. A De La Soul pedig 1.7 millió dolláros kártérítést fizetett a Turtles-nek a „You Showed Me” című 1968-as sláger két hangból álló részletének felhasználása után, amely a hip-hop zenekar „Transmitting Live From Mars” című 1989-es dalának képezte jól felismerhetően a zenei alapját. (A páros megtekinthető a Who Sampled oldalon.)
Az első, ítéletig is eljutó samplingeléssel kapcsolatos ügy alapját a kilencvenes évek elején Biz Markie által megjelentetett „I Need a Haircut” című albumon helyet kapó „Alone Again” című dal adta. Ennek elkészítése során a neves rapper engedély nélkül használta fel Gilbert O’Sullivan „Alone Again (Naturally)” című slágeréből a cím három szavát, illetve a dallam egy (összesen kb. húsz másodperces) részét. Az egyezség híján elkerülhetetlenné vált perben az ítéletet megfogalmazó Duffy bíró Biz Markie cselekménye kapcsán velősen csak a Biblia alábbi parancsát idézte fel: „Thou shalt not steal!”, vagyis „Ne lopj!”. (A két dal meghallgatható itt.)