Reform előtt az építészeti szerzői jog
Ahogy arra nem is oly rég utaltunk, új reformcsomag készült, amely a hazai építészeti szerzői jogot is módosítaná. Ígértem egy rövidebb elemzést. Lássuk!
Ahogy arra nem is oly rég utaltunk, új reformcsomag készült, amely a hazai építészeti szerzői jogot is módosítaná. Ígértem egy rövidebb elemzést. Lássuk!
A harmadik bejegyzés óta eltelt négy hónapban az építészeti alkotások szerzői jogi védelmével foglalkozó gondolat tanulmánnyá érett, amely meg is jelent az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2016 decemberi számában. Ennek apropóján a minisorozat záró epizódjában arra szorítkozunk, hogy bemutassuk az újáépülő várakra vonatkozó legfontosabb
Murátorok, szobrászok és festőművészek a középkori Magyarországon Előző bejegyzésben számos kérdést tettünk fel, amely az épített örökség védelmének, rekonstrukciójának szerzői jogi aspektusait érinti. E poszt röviden bemutatja, hogy kik voltak a ma készülő rekonstrukciók eredeti „műpéldányainak” alkotói, és miként igyekeztek az utókor számára is
…Kérdésfeltevések… Ha a kárpát-medencei műemlékállományra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a középső területeken, főként a Pécs-Székesfehérvár-Esztergom-Vác-Eger-Nagyvárad félkörön a középkori műemlékállomány visszafordíthatatlan pusztulást szenvedett el a térség elmúlt ezer évében, főként a 16-17. században. De mi köze ennek a történeti-művészettörténeti ténynek a 21. századi szerzői joghoz?