A Danubia Szabadalom, Védjegy, Design oldalon jelent meg az alábbi bejegyzésem: A Wall Street-i „támadó bika” és a „Félelem nélküli lány” esete – szerzői jogi megközelítésben, amelyet ezennel változtatás nélkül e blog virtuális hasábjain is közhírré teszek. 🙂 A Reuters hírügynökség a napokban számolt be egy igen izgalmas
Az építészeti alkotások témakörében végzett kutatásom során egy igen érdekes jogesetre leltem. Az Oravec v. Sunny Isles Luxury Ventures, L.C. ügyben egy bizonyos Donald J. Trump érdekkörébe tartozó vállalkozás volt az egyik érintett. Az ügyben a felperes azt állította, hogy a Trump Buildings (The Trump
A második bejegyzés óta eltelt egy kis idő, amely alatt a kéziratot sikerült közel 90%-os készültségi fokra tornázni, így végre elérkezett az idő, hogy folytassam, amit elkezdtem és egy kis szemelvénnyel szolgáljak arról, hogyan változott az építészeti alkotások szerzői jogi megítélése a XIX. századtól napjainkig.
Murátorok, szobrászok és festőművészek a középkori Magyarországon Előző bejegyzésben számos kérdést tettünk fel, amely az épített örökség védelmének, rekonstrukciójának szerzői jogi aspektusait érinti. E poszt röviden bemutatja, hogy kik voltak a ma készülő rekonstrukciók eredeti „műpéldányainak” alkotói, és miként igyekeztek az utókor számára is
…Kérdésfeltevések… Ha a kárpát-medencei műemlékállományra tekintünk, akkor azt látjuk, hogy a középső területeken, főként a Pécs-Székesfehérvár-Esztergom-Vác-Eger-Nagyvárad félkörön a középkori műemlékállomány visszafordíthatatlan pusztulást szenvedett el a térség elmúlt ezer évében, főként a 16-17. században. De mi köze ennek a történeti-művészettörténeti ténynek a 21. századi szerzői joghoz?