Egy népszerű, több százezer tagot számláló Facebook-csoportban kézműves termékek alkotói kínálják – és vásárlói keresik az ilyen portékákat. Rendre felbukkannak olyan kérdések, hogy ki vállalja ilyen-olyan termék elkészítését – akár egy meglévő művet lemásolva. Legutóbb egy felhasználó azt a kézművest kereste, aki elkészíti számára a
Az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle 2017. júniusi száma – egy hosszabb hallgatást megtörve – újabb szerzői jogi szakvéleményeket közölt. Igaz, ezúttal az én érdeklődésemet sem korbácsolták fel a szakvélemények, de „for the records” jeligére ezeket is összefoglalnám.
1709. Ezt a dátumot talán nem kell a blog olvasóinak magyarázni, hiszen aki érdeklődik a szerzői jog iránt, valószínűleg tudja, hogy a szerzői jog gyökereit Stuart Anna ebben az évben kiadott statútumához kötjük. Az alkotótevékenységre, az önkifejezésre irányuló igény viszont egyidős az emberiséggel, amely néha érdekes
Igaz, hogy ez is még tavalyi elmaradás, de eljött – végre – az idő, hogy a Szerzői Jogi Szakértő Testület szakvéleményeinek válogatásairól készített legújabb válogatást közzétegyük. Lesz itt szó gyűjteményes művek, biciklivázak, arculati elemek jogvédelméről, valamint műhelyépület és látogatóközpont átépítésének szerzői jogi vonatkozásairól.
A blog olvasói számára bizonyára nem újdonság, hogy a szerzői jogi oltalom alapvető kritériuma a mű egyéni, eredeti jellege. Ez elméleti síkon szépen és egyszerűen hangzik, a gyakorlatban azonban rengeteg szempont eseti mérlegelése alapján lehet álláspontot foglalni a kérdésben. A helyzet még izgalmasabb, ha első
Hosszabb kihagyás után az Iparjogvédelmi és Szerzői Jogi Szemle ismét jelentkezett szerzői jogi szakvéleményekkel. Négy rövidebb szemlézésére kerül most sor. Lesz itt műfelhasználás és személyhez fűződő jogok, versenyszabályzat, stratégiai zajtérkép és rézmetszet- és rézkarcnyomólemez jogvédelme.